A nagy genetikai kockázattal élő gyerekek vérmintájában olyan lényeges értékeket találtak, amelyek megelőzik a kezelést igénylő fázist. A legújabb eredmények szerint a legerősebb értékek ezek közül két diabétesszel összefüggésben lévő autoantitest volt.
Ha kettő vagy több autoantitest van jelen a vérben, csaknem elkerülhetetlen a betegség kialakulása. A legtöbben még az orvosok közül is figyelmen kívül hagyják ezt a kockázatot. A két autoantitesttel élő fiatalok csaknem 70 százalékánál alakult ki 1-es típusú cukorbetegség a tízéves vizsgálati ciklusban, míg egy autoantitesttel élők között kevesebb, mint 15 százalék volt ez az arány.
Az 1-es típusú cukorbetegséget autoimmun eredetűként tartják nyilván, amelynek során a szervezet immunrendszere tévedésből elpusztítja az inzulintermelő bétasejteket a hasnyálmirigyben. Az inzulin nevű hormon a táplálékból érkező szénhidrátok energiává alakításához szükséges. Az 1-es típusú cukorbetegek éppen ezét táplálékbevitelük folyamatos figyelemmel kísérésére és folyamatos inzulin-utánpótlásra szorulnak. A kórkép bármilyen életkorban kialakulhat, és jelenleg nincs ismert mód a gyógyítására.
Jelen tanulmányhoz Colorado állambeli, német és finn gyerekek adatait vették alapul. A több mint 13 000 fős mintából csaknem 1100 főnél, tehát a teljes létszám 8 százalékánál volt jelen egy vagy több autoantitest, ami a hasnyálmirigy bétasejtjeinek pusztulását jelzi. Összesen 585 gyermeknél volt jelen kettő vagy több autoantitest, és közülük 43,5 százaléknál alakult ki 1-es típusú cukorbetegség tíz éven belül, míg 84 százaléknál 15 éven belül. Tíz év elteltével az egy antitesttel élők 14,5 százalékánál jelentkezett ez a fajta diabétesz. Az is kiderült, hogy akiknél három éves koruk előtt jelenik meg több autoantitest, gyorsabban fejlődik ki náluk a betegség. Ezen kívül a DR3/DR4-DQ8 HLA-genotípusú csemeték is hajlamosabbak az 1-es típusú cukorbetegségre, mely lányoknál gyorsabban alakul ki.