REGISZTRÁCIÓ : FÓRUM : HÍRLEVÉL : KERESŐK : SZAKÉRTŐINK : SZOLGÁLTATÁSAINK : HASZNOS CÍMEK : JÁTÉKOK : EGÉSZSÉGPLÁZA

Navigáció

Ajánlatunk

Már nem hall mindent olyan tisztán, mint a régi időkben? Mindig vissza kell kérdezni, mert nem hallotta a lényeget? Ez a Láthatatlan Hallókészülék segít a televíziót alacsony hangerőn is élvezni, és hallani a beszélgetéseket.

Vital ajánló

Légúti allergiás, asztmás, légúti betegségben szenved? Egy egyszerű készülékkel gyógyító sós levegőt varázsolhat otthonába, egy sóbarlangbérlet áráért!

Poll

Tartalom megosztás

A bélflóra befolyásolja a boldogsághormon termelődését

1 . oldal

A szerotonin az egyik legjobban ismert központi idegrendszeri molekula, amely hatással van az érzelmekre és a viselkedésre, elégtelen termelése pedig hozzájárulhat a depresszió kialakulásához. Újabb kutatások szerint a szerotonin közel 90%-a a tápcsatornában termelődik, és a perifériás szerotonintermelés zavara az irritábilis bél szindróma (IBS), kardiovaszkuláris betegségek és a csontritkulás kialakulásával is összefüggésbe hozható.

Vásároljon a Vital EgészségPlázában!

A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói által a Cell című folyóiratban publikált eredmények szerint bizonyos tápcsatornában élő baktériumok fontos szerepet játszhatnak a perifériás szerotonintermelésben. Elaine Hsiao beszámolt arról, hogy egyre több, egereken és más kísérleti állatokon végzett vizsgálat igazolta, hogy a bél baktériumflórájának megváltozása hatással van az állatok viselkedésére. „Első lépésben azt feltételeztük, hogy a tápcsatorna normál bélflórája hatással lehet a gazdaszervezetben a neurotranszmitterek termelésére.”

A bélben az immunsejtek, az idegsejtek és az enterokromaffin (enterochromaffin /EC/) sejtek képesek szerotonint előállítani. Hsiao professzor és munkatársai kezdetben azt vizsgálták, hogy mely baktériumok lehetnek hatással a tápcsatorna szerotonintermelésére. Ehhez normál bélflórával rendelkező és azzal nem rendelkező, csíramentes egerek perifériás szerotoninszintjét hasonlították össze. Eredményeik szerint a csíramentes egerekben közel 60%-kal kevesebb szerotonint termeltek az EC sejtek, mint a normál egerekben. A csíramentes egerek tápcsatornájába baktériumokat juttatva az EC sejtek szerotonintermelése fokozódott.

A kísérlet következő részében megállapították, hogy körülbelül 20 különféle fajba tartozó, spóraképző baktériumból álló keverék adása esetén fokozódott a szerotonintermelés a csíramentes állatokban. Sejtkultúra kísérletben azt is igazolták, hogy a spóraképző baktériumok különböző keverékeiben eltérő melléktermékek keletkeznek a metabolizmus során, ami befolyásolja az EC sejtek szerotonintermelését. Amikor állatkísérletekben növelték ezen melléktermékek szintjét a csíramentes egerekben, akkor fokozódott a perifériás szerotonintermelés is. Hsiao professzor szerint a klinikai alkalmazást megelőzően az eddigi eredményekhez kapcsolódóan még számos további vizsgálat szükséges.

Forrás: Medipress

2015. 04. 27.