A veszély a meggyengült immunrendszerű betegek számára a legnagyobb, de a kutatók szerint az ilyen gyakorlat az egészségügyi költségeket is jelentősen megnövelik. Mivel az ilyen típusú fertőzések jelentős következményekkel járhatnak, a philadelphiai gyermekkórház kutatói Julia Szymczak vezetésével azt akarták kideríteni, miért nem maradnak otthon az egészségügyi szakemberek, amikor betegek. A JAMA Pediatrics július 6-i számában közzétett tanulmányukhoz több mint 500 különféle egészségügyi szakembert kértek fel egy kérdőív névtelen kitöltésére a témában.
A válaszadók döntő többsége (95%) úgy vélte, hogy ha betegen dolgoznak, azzal veszélyeztetik pácienseiket. Ennek ellenére 83 százalékuk beismerte, hogy az elmúlt év során legalább egy alkalommal dolgoztak betegen, 9 százalék pedig bevallotta, hogy legalább öt alkalommal dolgozott betegen. Elmondásuk szerint olyan tünetekkel mentek be dolgozni, mint például hasmenés, láz és jelentős légúti panaszok. Arra a kérdésre, hogy miért mentek betegen dolgozni, közel 99 százalékuk azt válaszolta, hogy nem akarta cserben hagyni munkatársait, 95 százalékuk a kórházi alkalmazottak elégtelen létszáma miatt aggódott, 92,5 százalék nem akart csalódást okozni a betegeknek, 64 százalékot az aggasztotta, hogy munkatársai kiközösítenék ezért, közel 64 százalék pedig az ellátás folyamatossága miatt aggódott.
„A kutatás azt bizonyítja, milyen összetett társadalmi és logisztikai tényezők járulnak hozzá ehhez a magatartáshoz” – összegezték eredményeiket a tanulmány szerzői.