A cink a mikroelemek közé tartozik. Ezek az anyagok a szervezetben igen kis koncentrációban (<0,005%) jelen lévő, többé-kevésbé ismert biológiai jelentőséggel rendelkező ásványi anyagok, melyekből a napi szükségletünk nem éri el a 100 mg-ot. Az egészséges emberi szervezetben általában 2-3 grammnyi található belőlük, melynek legnagyobb része (90%-a) az izomzatban és a csontrendszerben koncentrálódik. Ezenkívül számottevő mennyiséget tartalmaz a haj, a szem, továbbá a bőr, a máj és a vesék.
Bár a cink szervezetünk valamennyi sejtjében jelen van, eloszlása nem egyenletes. Viszonylag állandó a koncentrációja az agyban, a szívben, a tüdőben és az izomzatban, míg a vérben, a csontban, a herében és a hajszálakban található mennyiségét a bevitt táplálék cinktartalma is befolyásolja.
A cink létfontosságú szerepet tölt be a vércukorszint-szabályozásban, ellenőrzi és szabályozza az anyagcsere-folyamatokat, több mint 120 metalloenzim szerkezeti elemeként részt vesz a nukleinsavak és a fehérjék szintézisében – ezáltal a növekedésben, sebgyógyulásban, valamint az inzulin térszerkezetének kialakításában. Megfelelő mennyiségű jelenléte az ízérzés megőrzéséhez éppúgy szükséges, mint a természetes növekedés, a nemi fejlődés és a szaporodás folyamataihoz.
-------------------------------------a cikk lentebb folytatódik------------------------------------------
Legyen lapos a hasa!
A legtöbb ember a hasára hízik, és gyakran egy sikeres fogyókúra után sem tűnnek el a hasi zsírpárnák, az úszógumik.
Itt egy jó kis haslaposító koktél! Megnézem >>
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Cinkhiány esetén csökken a szervezet ellenálló képessége, fokozott fáradékonyság lép fel, serdülőkorban pedig – különösen a reprodukciós szervekben – különböző fejlődési zavarokat okozhat. Felnőttekben a cinkhiány elhúzódó sebgyógyulást, csökkent étvágyat és romló ízérzést, hasmenést, valamint bőrgyulladást okozhat. Ismert a terhes és szoptató anyák fokozott cinkigénye is.
Viszonylag keveseket érint, de meg kell említenünk, hogy az ólom- és kadmiumszennyezésnek kitett emberek számára különösen fontos a szervezet megfelelő cinkellátottsága, ugyanis ezáltal csökkenthető az említett fémek toxicitása.
A vegetáriánusoknak különösen ügyelniük kell a cink megfelelő mértékű pótlására, ugyanis ez a mikroelem egyike azon anyagoknak, melyekből a növények viszonylag keveset tartalmaznak. Az állati eredetű élelmiszerek összetétele ebből a szempontból jóval kedvezőbb, mint a tisztán növényi alapú étrend.
A cink a természetben nagyobb mennyiségben van jelen a kagylóban, a húsokban, a májban, a hüvelyesekben és a tojásban, cinkhiányos esetben tehát ezen élelmiszerek fogyasztása javasolt. A tápcsatornába került cink kb. 30–50%-a szívódik fel, ám a felszívódást számos anyag befolyásolja. Negatív hatással vannak az élelmi rostok, kalcium, valamint a réz, pozitív hatással pedig a különböző aminosavak, fehérjék és kelátképzők. Ajánlott napi bevitel
Életkor | Szükséglet (mgr) |
Nő | Férfi | |
0-6 hónap | 3 | 3 |
7-12 hónap | 5 | 5 |
1-3 év | 5 | 5 |
4-6 év | 6 | 6 |
7-10 év | 7 | 7 |
11-14év | 9 | 9 |
15-18 év | 9 | 10 |
19-30 év | 10 | 10 |
31-60 év | 9 | 10 |
60 év felett | 9 | 10 |
Várandósság, szoptatás alatt | 13 | - |
Nehéz fizikai munka esetén | - | 10 |
Stressz esetén | 12 | 12 |
Dohányzás esetén | 12 | 12 |
Alkoholfogyasztás esetén | 15 | 15 |
Menopauza alatt | 9 | - |