Gondolatok az Alzheimer Világnap margójára

Az Alzheimer-kór a XXI. század legkritikusabb demográfiai kihívása. Közegészségügyi és szociális ellátási katasztrófa előtt áll a világ, ezért a kormányoknak, beleértve a magyar kormányt is, sürgősen lépniük kell az Alzheimer-kórra! A világ egészségügyi közössége felismerte, hogy a demencia globális fontosságú egészségügyi probléma, felismerte a cselekvés szükségességét és annak fontosságát, hogy a demencia problémaköre felkerüljön a világ közegészségügyi napirendjére. A demencia és az idősödő népesség „ketyegő időzített bomba” világszerte.

A világ lakossága idősödik. Az orvostudomány és az egészségügy XX. századi fejlődése következtében az emberek hosszabb életet élnek, ami pl. a demencia nagyobb mértékű elterjedéséhez vezetett. Az életkor növekedésével párhuzamosan a betegség előfordulása robbanásszerű méreteket fog ölteni ebben az évszázadban, és a következő évtizedekben a helyzet rosszabbodása várható.

Adatok és tények

Európában több mint 7 millió, Magyarországon legalább 200.000 ember lehet közvetlenül érintett. Mivel ez a betegségcsoport súlyos terheket ró a betegre és környezetére, a közvetetten érintettek száma ennek többszöröse. Becslések szerint évtizedünk közepére 150 millió demens beteg él majd a Földön.

•A világon 44 millióan szenvednek Alzheimer-kórban.

•A világon a betegséggel és a betegek ellátásával kapcsolatos költségek becsült értéke 2016-ban mintegy 605 milliárd dollár, a magyar GDP négy-ötszöröse.

•Az ápolásban résztvevő hozzátartozók mintegy 40%-a magas vagy nagyon magas érzelmi válságról, stresszről számol be.

•45%-kal növeli a demencia kockázatát a dohányzás.

•65% a nők aránya a 65 évnél idősebb, diagnosztizált betegek körében.

•65 év feletti demens betegeknél az átlagos várható túlélés 8 év, ugyanez 90 éves kor felett 3 év.

•A kórra jellemző tünetek megjelenését akár 10-30 évvel előzhetik meg az agyat érintő elváltozások.

•Magyarországon mintegy 200.000 demenciában szenvedő beteg él.

Az Alzheimer-kór következményei

Az Alzheimer-kór gyógyíthatatlan betegség, amely óhatatlanul kihat a beteg életének összes területére: a gondolkodásra, a cselekvőképességre és az érzelmekre. Mivel a betegség lefolyása egyénenként eltérő lehet, nehéz előrevetíteni a tüneteket, azok megjelenésének sorrendjét vagy a betegség lefolyásának gyorsaságát. Az alábbiakban említünk néhányat azon változások közül, amelyek a betegség előrehaladtával várhatók.

Gondolkodás és cselekvőképesség: a betegség befolyásolja a megértést, a gondolkodást, az emlékező- és kommunikációs képességeket. Ez nehézzé teheti a páciens számára a döntéshozatalt, egyszerű feladatok végrehajtását vagy egy beszélgetés követését. Eltévedhetnek, zavartságot és emlékezetkiesést tapasztalhatunk esetükben. A betegség kezdeti stádiumában az emlékezetkiesés a friss történésekkel, élményekkel összefüggésben tapasztalható, majd a kór előrehaladtával a régebbi események felidézése is nehézségekbe ütközik.

Érzelmek és kedélyállapot: a beteg közömbössé válhat, akár teljesen elveszítheti érdeklődését az általa korábban kedvelt tevékenységek iránt is. Közlékenységének nagyfokú csökkenése végül a környezetétől való elszigetelődéshez vezethet.

Viselkedés: a beteg karakterétől, korábbi viselkedésétől merőben eltérő reakciókkal szembesülhetünk. Az állapotot sokszor jellemzik azonos cselekvések vagy szavak monoton ismétlése, értékek rejtegetése, dühkitörések és nyugtalanság.

Fizikai képesség: a betegség akár oly mértékben kihathat a koordinációs képességekre és a mozgásra, hogy a napi rutinfeladatok (étkezés, tisztálkodás, öltözködés) is megoldhatatlannak tűnő kihívást jelentenek.

Gyógyítás

Számos gyógyszer áll rendelkezésre ahhoz, hogy éveken át szinten tartsuk a betegséget. Segítségükkel lassíthatjuk a különböző tüneteket, így a szellemi hanyatlást, a beszédkészség, a gondolkodás és a motoros funkciók (mozgás) romlását. A folyamat visszafordítására egyelőre nincs gyógymód.

Elsősorban az életkor és a génállomány a betegség rizikófaktorai, de a nemdohányzás, az egészségesebb étkezés, a sport, a jó oktatás, az ember agyának aktívan tartása és tornáztatása is közrejátszik a demencia kialakulási esélyeinek minimalizálásában. Ezek a jó gyakorlatok lassíthatják a betegség előrehaladását azok esetében is, akik már demenciával élnek vagy akiknek már tünetei vannak. A Nemzetközi Alzheimer Társaság öt fontos dologra hívja fel a figyelmet, amivel csökkenthető a demencia kialakulásának kockázata:

1. Vigyázzon a szívére!

2. Mozogjon!

3. Táplálkozzon egészségesen!

4. Tornáztassa az agyát is!

5. Élvezze a társas tevékenységeket!

Kérjen segítséget!

Az érintettek illetve a betegek hozzátartozói felvehetik a kapcsolatot orvosi, jogi, társadalombiztosítási szakértőkkel, akik a problémákban személyre szabott tanácsokat tudnak adni. Megoszthatják sorstársaikkal a gondokat, tapasztalatokat. Segíthet a felejtek.hu internetes portál, amelynek oldalain információt kaphatnak az Alzheimer-kórról, tüneteiről, a beteg gondozásáról, a friss kutatásokról.

Ossza meg:

Kövessen minket: