Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Az Alzheimer-kór a szellemi leépüléssel járó betegségek közül a leggyakoribb. A betegek a gondolkodás, a figyelem, a tanulás, a kommunikáció és az ítélőképesség terén is folyamatos állapotromláson mennek keresztül, megváltozik a személyiségük, a viselkedésük, a végső stádiumban pedig teljesen elveszítik az önellátásra való képességüket. A betegséget először több mint száz éve Alois Alzheimer írta le.
Jellemzően 65 év életkor fölött kezdődik, és az életkor előrehaladtával öt évente duplázódik az Alzheimer-kór kialakulásának esélye. Nemzetközi felmérések szerint ez 2040-re jelentős problémát fog jelenteni a nyugati társadalmak és a keleti világ számára egyaránt. A jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerek hatása a tünetek javítására és a betegség előrehaladásának lassítására terjed ki. Jelentős kutatások folynak új terápiák kifejlesztésére nemzetközi és hazai szinten egyaránt. A 2014-ben elindult Nemzeti Agykutatási Program is kiemelten foglalkozik az Alzheimer kutatás témájával. A szakértők tudják, hogy Magyarországon is nagy problémát fog jelenteni ez a betegség a társadalom számára, különösen akkor, amikor az 1970-es években történt második baby-boom eredményeként született gyermekek betöltik a 65-ik évüket, és az egy eltartottra jutó eltartók száma várhatóan jelentősen csökkenni fog.
Feledékenység vagy Alzheimer-kór?
Magyarországon napjainkban az ebben a betegségben szenvedők számát 150-200 ezerre becsülik, de a felfedezett és kezelt betegek aránya ennél jóval alacsonyabb. Ennek oka részben, hogy társadalmunk az idős hozzátartozók szellemi hanyatlását természetes folyamatnak tekinti. Ugyanakkor jelentős a különbség a természetes öregedés folyamán kialakuló enyhe feledékenység és az Alzheimer-kór során kialakuló memóriaromlás között: ez utóbbi ugyanis jelentős egyéb, pl. viselkedési tünetekkel is együttjár. Az idős kornak pedig amúgy sem feltétlenül velejárója a szellemi hanyatlás. Arra is láthatunk példákat, hogy egyre több idős ember nyitott a világra, 60 év felett fedez fel új dolgokat, új célokat tűznek ki maguk elé, még akkor is, ha kissé megkopott is már a mozgékonyságuk, vagy egy kicsit több időbe is kerül az új ismeretek elsajátítása. Az Alzheimer-kór kialakulása során ezzel teljességgel ellentétes viselkedési minta mutatkozik. Mivel a kezdeti stádiumban még csak lassú a hanyatlás, a család számára gyakran fel sem tűnik, hogy az idős hozzátartozó ezt-azt elfelejt. Hamarabb észreveszik, hogy megváltozik az érintett hangulata, viselkedése. Sokáig nem tűnik fel az sem, hogy zárkózottabbá vagy ingerlékenyebbé vált a beteg, hiszen mindenkinek vannak rosszabb napjai. Ebben az első időszakban a betegek érzékelik, hogy valami nem úgy megy, mint régen, de a megmaradt funkciók miatt még relatíve jól tudnak kompenzálni. Így inkább titkolják, hogy valami baj van, illetve elbagatellizálják a család előtt, ugyanakkor belül feszültek, depressziósak is lehetnek.
A betegség előrehaladásával már ezek a kompenzációs mechanizmusok nem működnek kielégítő módon. Egyre nyilvánvalóbbá válik a környezet számára is, hogy valami nagyobb probléma lehet, de mivel lassú a lefolyás, és ebben a betegségben is vannak jobb és rosszabb napok, a családok döntő többsége még nagyon sokáig vár az orvoshoz fordulással, hátha javulni fog az állapot. Sajnos ez az Alzheimer-kór esetében nem fordul elő. Általában akkor fordulnak először orvoshoz, amikor az idős hozzátartozó már nem képes a teljes önellátásra, vagy elkóborol, netán agresszívvé válik. Ilyenkor bizony már a beteg a közép-súlyos, gyakran a súlyos stádiumban van. A jelenleg rendelkezésre álló kezelési módokkal lassítani lehet a betegség lefolyását, így minél korábbi stádiumban kezdik a kezelést, annál eredményesebb. Sajnos, a betegséget sem megállítani, sem teljes mértékben gyógyítani nem lehet, de a tüneteket jelentősen csökkentheti a szakszerűen beállított terápia. Ezért fontos, hogy 65 év felett az idős hozzátartozó időben kerüljön kivizsgálásra. Ezek a vizsgálatok döntően egyszerű pszichometriai tesztekből állnak.
Az óra-rajzolási teszt segíti a diagnózist
Gyors, egyszerű, mégis sokatmondó, az Alzheimer-kór korai felismerését segítő vizsgálat például az órarajzolási teszt. A tesztalany kap egy fehér papírlapot, amelyen egy üres kör látható, a körben 1-12-ig kell az órákat megjelölnie, pontosan úgy, ahogyan a hagyományos óralapon is jelölve van. Ezt követően például 10 óra 30 percet vagy 14 óra 45 percet mutató óramutatókat kell a betegnek berajzolnia, a kis és nagy mutatót is jól megkülönböztetve. A teszt elvégzése maximum öt perc, de a megfigyelő számára nagyon informatív, hogy beteg hogyan áll neki a feladatnak, megérti-e, mit várnak tőle, hogyan rajzolja be a számokat, milyen az elrendezés, a méret, sikerül-e a mutatókat berajzolni. Pontos diagnózis felállításához ez nem elegendő, ám, ha a tesztet elvégző személynek problémái adódnak a számok vagy az óramutatók bejelölésével, további vizsgálatokra van szükség, többek között CT, MR felvételre. A pontos diagnózist neurológus vagy pszichiáter szakorvos állíthatja fel.
Internetes segítség a családnak
Az Alzheimer-kór nagyon megnehezíti a beteg és a családtagjai életét. Az időben elkezdett orvosi kezelés lassíthatja a folyamatot, csökkentheti a tüneteket, de sok múlik a betegen magán is, életvitelén, környezetén és a segítő hozzátartozóin is. Ebben segíthet a www.felejtek.hu internetes oldal. Ha egyre többször kapja magát feledékenységen, és attól tart, hogy Ön is az érintettek közé tartozik, érdemes a megnyugtatásért először tesztelnie magát, a www.felejtek.hu oldalain több, jól használható tesztet talál. Sokat segíthet ez a weboldal akkor is, ha a családtagja beteg, és az ellátásában jól jönnének a szakszerű tanácsok, ötletek, az életmóddal kapcsolatos, foglalkoztatási, ápolási, orvosi, jogi stb. tippek. A honlap cikkeiből tájékozódhat erről a betegségről, a jeleiről, a gyanú esetén és a diagnózis utáni teendőkről, a jelenleg is folyó tudományos kutatásokról, és ha kérdései vannak, www.felejtek.hu weblapon keresztül szakértőnek teheti fel azokat.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
