Az Alzheimer-kór a XXI. század legkritikusabb demográfiai kihívása. Közegészségügyi és szociális ellátási katasztrófa előtt áll a világ, ezért a kormányoknak, beleértve a magyar kormányt is, sürgősen lépniük kell az Alzheimer-kórra! A világ egészségügyi közössége felismerte, hogy a demencia globális fontosságú egészségügyi probléma, felismerte a cselekvés szükségességét és annak fontosságát, hogy a demencia problémaköre felkerüljön a világ közegészségügyi napirendjére. A demencia és az idősödő népesség „ketyegő időzített bomba” világszerte.
A világ lakossága idősödik. Az orvostudomány és az egészségügy XX. századi fejlődése következtében az emberek hosszabb életet élnek, ami pl. a demencia nagyobb mértékű elterjedéséhez vezetett. Az életkor növekedésével párhuzamosan a betegség előfordulása robbanásszerű méreteket fog ölteni ebben az évszázadban, és a következő évtizedekben a helyzet rosszabbodása várható.
Adatok és tények
Európában több mint 7 millió, Magyarországon legalább 200.000 ember lehet közvetlenül érintett. Mivel ez a betegségcsoport súlyos terheket ró a betegre és környezetére, a közvetetten érintettek száma ennek többszöröse. Becslések szerint évtizedünk közepére 150 millió demens beteg él majd a Földön.
•A világon 44 millióan szenvednek Alzheimer-kórban.
•A világon a betegséggel és a betegek ellátásával kapcsolatos költségek becsült értéke 2016-ban mintegy 605 milliárd dollár, a magyar GDP négy-ötszöröse.
•Az ápolásban résztvevő hozzátartozók mintegy 40%-a magas vagy nagyon magas érzelmi válságról, stresszről számol be.
•45%-kal növeli a demencia kockázatát a dohányzás.
•65% a nők aránya a 65 évnél idősebb, diagnosztizált betegek körében.
•65 év feletti demens betegeknél az átlagos várható túlélés 8 év, ugyanez 90 éves kor felett 3 év.
•A kórra jellemző tünetek megjelenését akár 10-30 évvel előzhetik meg az agyat érintő elváltozások.
•Magyarországon mintegy 200.000 demenciában szenvedő beteg él.
Az Alzheimer-kór következményei
Az Alzheimer-kór gyógyíthatatlan betegség, amely óhatatlanul kihat a beteg életének összes területére: a gondolkodásra, a cselekvőképességre és az érzelmekre. Mivel a betegség lefolyása egyénenként eltérő lehet, nehéz előrevetíteni a tüneteket, azok megjelenésének sorrendjét vagy a betegség lefolyásának gyorsaságát. Az alábbiakban említünk néhányat azon változások közül, amelyek a betegség előrehaladtával várhatók.
Gondolkodás és cselekvőképesség: a betegség befolyásolja a megértést, a gondolkodást, az emlékező- és kommunikációs képességeket. Ez nehézzé teheti a páciens számára a döntéshozatalt, egyszerű feladatok végrehajtását vagy egy beszélgetés követését. Eltévedhetnek, zavartságot és emlékezetkiesést tapasztalhatunk esetükben. A betegség kezdeti stádiumában az emlékezetkiesés a friss történésekkel, élményekkel összefüggésben tapasztalható, majd a kór előrehaladtával a régebbi események felidézése is nehézségekbe ütközik.
Érzelmek és kedélyállapot: a beteg közömbössé válhat, akár teljesen elveszítheti érdeklődését az általa korábban kedvelt tevékenységek iránt is. Közlékenységének nagyfokú csökkenése végül a környezetétől való elszigetelődéshez vezethet.
Viselkedés: a beteg karakterétől, korábbi viselkedésétől merőben eltérő reakciókkal szembesülhetünk. Az állapotot sokszor jellemzik azonos cselekvések vagy szavak monoton ismétlése, értékek rejtegetése, dühkitörések és nyugtalanság.
Fizikai képesség: a betegség akár oly mértékben kihathat a koordinációs képességekre és a mozgásra, hogy a napi rutinfeladatok (étkezés, tisztálkodás, öltözködés) is megoldhatatlannak tűnő kihívást jelentenek.
Gyógyítás
Számos gyógyszer áll rendelkezésre ahhoz, hogy éveken át szinten tartsuk a betegséget. Segítségükkel lassíthatjuk a különböző tüneteket, így a szellemi hanyatlást, a beszédkészség, a gondolkodás és a motoros funkciók (mozgás) romlását. A folyamat visszafordítására egyelőre nincs gyógymód.
Elsősorban az életkor és a génállomány a betegség rizikófaktorai, de a nemdohányzás, az egészségesebb étkezés, a sport, a jó oktatás, az ember agyának aktívan tartása és tornáztatása is közrejátszik a demencia kialakulási esélyeinek minimalizálásában. Ezek a jó gyakorlatok lassíthatják a betegség előrehaladását azok esetében is, akik már demenciával élnek vagy akiknek már tünetei vannak. A Nemzetközi Alzheimer Társaság öt fontos dologra hívja fel a figyelmet, amivel csökkenthető a demencia kialakulásának kockázata:
1. Vigyázzon a szívére!
2. Mozogjon!
3. Táplálkozzon egészségesen!
4. Tornáztassa az agyát is!
5. Élvezze a társas tevékenységeket!
Kérjen segítséget!
Az érintettek illetve a betegek hozzátartozói felvehetik a kapcsolatot orvosi, jogi, társadalombiztosítási szakértőkkel, akik a problémákban személyre szabott tanácsokat tudnak adni. Megoszthatják sorstársaikkal a gondokat, tapasztalatokat. Segíthet a felejtek.hu [1] internetes portál, amelynek oldalain információt kaphatnak az Alzheimer-kórról, tüneteiről, a beteg gondozásáról, a friss kutatásokról.