2024. December 25. szerda
Képzeljünk csak el egy négyévest, aki egyedül vannak egy szobában egy ínycsiklandó süteménnyel és egy vattacukorral. Mielőtt elvennék a nyalánkságot, egy kutató választás elé állítja: vagy azonnal elveheti az egyiket, vagy ha vár 15 kínzó percet, mindkettő az övé lehet.

Ezt az egyszerű akaraterő-tesztet közel negyven éve végezte el 600 gyermek részvételével Walter Mischel, a Stanford Egyetem pszichológusa munkatársaival. A vizsgálat, és a gyerekek éveken át tartó utánkövetése rengeteg új információt fedett fel arról, hogyan befolyásolhatja az önkontroll, vagy annak hiánya az életünket.

Az utánkövetés során kiderült, hogy azok a személyek, akik négyévesen nem tudták megtartóztatni magukat, negyven évesen sem tudták jobban, a kielégülés siettetése illetve kivárása pedig számos más tényezővel összefüggött a gyermekek élete során. Azoknak, akik gyorsan megadták magukat a kísértésnek, később magasabb volt a testtömeg-indexük és a nagyobb volt a kábítószer-használat rizikója is náluk.

akaraterő, önuralom

A cukros teszt elvégzése közben végzett funkcionális MR-vizsgálat az akaraterő hátterében húzódó agyi áramköröket is kimutatta: ezek szerint az agy mély struktúrája, a ventralis striatum érintett, amely a jutalmazás feldolgozásával, valamint a függőség kialakulásával is összefüggésben áll.

Casey szerint azonban ha valaki nem késlelteti a kielégülést, még nem feltétlenül kárhoztatja rossz életre, illetve mindkét embertípusra szükség van, mert a jobban késleltetők módszeresebbek, a kevésbé késleltetők viszont hajlamosabbak kipróbálni az új és érdekes dolgokat.

A kutatók azt remélik, hogy a Proceedings of the National Academy of Sciences legfrissebb számában megjelent tanulmányuk eredményei segítséget jelenthetnek az elhízás és a függőség elleni harcban.


Forrás: Medipress
2011. 09. 06.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés