
Az 1992-ben indult EPIC-tanulmány keretében Európa tíz országából származó, fél milliónál is több önkéntes vett részt azzal a céllal, hogy felderítsék: van-e összefüggés a táplálkozás és a rosszindulatú daganatos betegségek között.

A legutóbb nyilvánosságra hozott adatok szerint az egészséges étkezés szabályai szerint a naponta ötször, összesen 40 dekányi gyümölcsöt és zöldséget fogyasztóknál kilenc százalékkal ritkább a rosszindulatú daganat, mint azok között, akik csak néha esznek ilyeneket.
Mind a szakemberek, mind a média jelentős része meglepve és rosszkedvűen fogadta az eredményt. „A zöldségek evése nem véd a ráktól” – jegyezte meg a The New York Times. A csalódás oka döntően az volt, hogy korábban egyes szakértők azt jósolták: az ilyen táplálkozás a felére csökkenti a rák okozta halálozást.
Az eredményeket publikáló The Lancet szaklap szerkesztőségi közleményében emlékeztette az olvasókat arra, hogy a mindennapos, lehetőleg öt adagból álló gyümölcs és zöldség fogyasztásával elért eredmény csak látszólag szerény siker. Sok meggyőző adat bizonyítja, hogy az ilyen étkezés jelentősen véd a szívroham és az agyi katasztrófa ellen.
A szerkesztők másik érve az általuk fontosnak tartott étkezési rendszer mellett az, hogy bizonyos rosszindulatú daganatok esetében a védő hatás sokkal kifejezettebb, mint általában. A részletes statisztikai elemzés igazolta, hogy a szájüreg, a nyelőcső vagy a belek szöveteinek rákos elfajulását a sok gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étkezés lényegesen nagyobb mértékben gátolta, mint az egész testre vonatkozóan.