Egy friss tanulmány szerint a magas vérnyomással kezelt betegek fele, bár részesül valamilyen kezelésben, viszont még így is sokan tartoznak a veszélyes tartományba annak ellenére, hogy ma már többféle gyógyszer szolgál ennek normalizálására. Felvetődhet így a kérdés, hogy vajon mi vezethet odáig, hogy egyre több beteg állapota romlik? A magas vérnyomás szakértői szerint a következők állnak ennek hátterében:
- a betegek 20 százaléka nem tud állapotáról, mivel orvosuk csak néha, vagy nagyon ritkán ellenőrzi a vérnyomásukat
- 80 százalékuk tisztában vannak a betegségével, ám nem veszik komolyan, milyen súlyos is az állapotuk, így nem is kezeltetik magukat
- vannak, akik a kezelést elhagyják – vagy csak alkalomszerűen alkalmazzák- a jelentkező mellékhatások miatt
- nem igazán hajlandóak változtatni az eddigi életmódjukon: pl. nem adják le a súlyfeleslegüket, sok sót használnak, nem mozognak.
Azonban a felsorolás itt még nem ér véget, ugyanis Dr. Samuel J. Mann, a Weill-Cornell Medical College magas vérnyomás specialistája szerint a betegek 71 százalékát bár kezelik, ám nem a megfelelő gyógyszerekkel, illetve dózisokkal. Az orvosoknak ugyanis minden páciensnél figyelembe kéne venniük a hipertónia kiváltó okait, illetve a kezelés esetleges mellékhatásait. Dr. Mann hozzátette, hogy ha a gyógyszerezés személyre szabott, akkor normalizálni lehet a vérnyomást. Viszont ehhez olyan szakember is kell, aki a megfelelő kezelést be tudja állítani. Ehhez azonban fontos, hogy tisztában legyen az elsődleges hipertónia főbb kiváltó okaival, melyek a következők lehetnek:
- só érzékenység: ez főleg az idősebbekre, afroamerikaiakra jellemző
- a renin (a vesében termelődő hormon) okozta hipertónia
- szimpatikus idegrendszer okozta neurogén magas vérnyomás, melynek hátterében főleg a stressz áll
- kalcium-anyagcsere zavar
- érpályán belüli folyadékmennyiség növekedése
- a szervezetben normálisan is termelődő érfal összehúzó és lazító anyagok egyensúlyának megbomlása
Ahhoz, hogy az orvos jól tudja kezelni a beteget, szükséges a páciens alapos kikérdezése, a vérnyomás ellenőrzése, és az olyan alapvizsgálatok elvégzése, mint a vérkép, vizeletvizsgálat, májfunkciók, vesefunkciók, anyagcsere paraméterek - vércukor, vérzsírok, szérum húgysav-, EKG, szemfenék vizsgálat. Mindezek alapján dönt az orvos a javasolt kezelésről, amelyet mindig életmódbeli tanácsokkal egészít ki.- mondja Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája. A beteg panaszaitól, vérnyomás értékének alakulásától függ, milyen gyakran kell kontrollra járni. Amíg a vérnyomás értéket nem sikerül rendezni, addig havonta kell kontrollra járni, ha már beállt, akkor 3-4 hónap, vagy akár fél év is lehet a két vizsgálat között.