Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Jennifer Kuk, a torontói York Kineziológiai és Egészségtudományi Iskolájának segédprofesszora és kollégái hatezer túlsúlyos amerikai 16 évre vonatkozó halálozási adatait hasonlították össze vékonyakéval. Eredményeik szerint azok a túlsúlyosak, akiknek nem voltak (vagy csak enyhe) fizikai, pszichológiai vagy fiziológiai betegségeik, általában elégedettebbek voltak saját magukkal és súlyukkal, és ritkábban próbáltak meg lefogyni kemény fogyókúrás módszerek segítségével. Ezek az emberek azonban általában fizikailag aktív életet éltek és egészségesen étkeztek.
„Ezek a vizsgálati adatok megkérdőjelezik a fogyás egészséges életmódban betöltött szerepét – nyilatkozta Kuk. – Könnyen elképzelhető, hogy a sikertelen fogyókúrákkal sokkal többet ártunk egészségünknek, mint azzal, ha súlytöbblettel, de egészségesen és kiegyensúlyozottan étkezve éljük le életünket.”
A kutatók munkájuk során egy új osztályozási rendszert használtak, amely az eddig használt testtömegindexnél (BMI) sokkal pontosabban képes meghatározni azt, hogy kinek kellene leadni a testsúlyából. Az Alberta Egyetem szakemberei által kidolgozott Edmonton Elhízás-besorolási Rendszer (EOSS) egyes betegségek – például a rák, szívbetegségek és mentális zavarok – súlyosságát mérő skálákon alapul. A BMI, a derék-csípő arány, valamint különböző orvosi tényezők (cukorbetegség, magas vérnyomás, szívbetegség jelenléte) alapján öt különböző szintjét különbözteti meg az elhízásnak.
Kuk szerint fontos, hogy mielőtt fogyókúrázásba kezdenénk, mindenképp kérjük meg orvosunkat, hogy határozza meg az EOSS-szintünket, hogy kiderüljön, valóban szükséges-e lefogynunk, vagy elég, ha csak odafigyelünk arra, mit eszünk és mennyit mozgunk.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
