Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Allergén, vagyis allergiás reakciót kiváltó anyag a legkülönfélébb eredetű lehet: a kellemetlen tüneteket okozhatják pollenek, (parlagfű, fekete üröm, csalán, útilapu virágpora), széna; különböző állati szőrök és tollak (kutya, macska, tengerimalac, aranyhörcsög, nyúl, ló, birka; papagáj), atkák, penészgombák.
Az ételek közül a tej, tejtermékek, a tojás és a húsfélék a legveszélyesebbek, s ki gondolná, hogy bizonyos embereknél a kivi, narancs, alma, eper, görögdinnye, vagy az őszibarack is kiválthatja a nem kívánt tüneteket. A csonthéjasok közül a dió, a mogyoró, a mandula és a tökmag okozhat allergiát. Nem jelentenek kivételt a zöldségek sem: a zeller, a sárgarépa és a paradicsom fogyasztása szintén oka lehet a túlérzékeny reakciónak.
A fűszerek közül a vaníliát és az ánizst, valamint az ételízesítőket és színezőket, a tartósítószereket kell megemlíteni, de allergiát válthat ki akár a pezsgő és a vörösbor is.
További allergént jelentenek a vegyszerek (gyógyszerek, kozmetikumok, mosó-, öblítő- és mosogatószerek), a dohányfüst és a kipufogógázok.
Külön tanulmányt érdemelne a szakmához kötődően jelentkező allergiás megbetegedések felsorolása, említsünk meg hát néhányat a leggyakoribbak közül.
A porártalmak elsősorban a restaurátorokat, könyvkötőket, asztalosokat, cukrászokat és pékeket fenyegetik, míg a szerves oldószerek, mérgező vegyszerek használata a szobafestőkre, fotólaboránsokra jelent veszélyt. Gondoljunk bele, milyen problémát vet fel, ha például egy pék válik allergiássá a lisztporra, és egészsége érdekében munkahelyet, sőt szakmát kell változtatnia, de a latexallergia is hasonlóan sok gondot okozhat, ha valakinek gumikesztyűt kell viselnie a munkájához. Gyakori még, hogy bizonyos fémek (köztük a nikkel, a króm) váltanak ki allergiát; sőt az akril is, mely anyag a fogászatban is használatos.
A felsorolt allergének különböző klinikai tüneteket produkálnak.
A légzőszervi megbetegedés formájában jelentkező allergia tüsszögési rohamot, orrfolyást, dugulást, szem- és torokviszketést, könnyezést okozhat. Az allergiás tünet megnyilvánulhat garat- és gégegyulladás formájában is, mely torokszárazsággal, krákogással, rekedtséggel jár; de lehet a tünet kínzó, száraz köhögés, zihálás, sípoló légzés vagy nehézlégzés is.
A bőrgyógyászati megbetegedések közül a csalánkiütés és az ekcéma a legjellemzőbb tünetek, de ezek kombinációja is lehetséges. Ugyanígy gyakran előfordul kontakt ekcéma, melyet főleg fémek, vegyszerek váltanak ki.
A fentieken kívül az allergiás betegségek jelentkezhetnek számos egyéb formában is: pl. emésztőszervi betegségekben (ezek hosszan tartó hasmenéssel és hasi fájdalommal járnak; ilyen például a tejallergia), vagy szemészeti folyamatokban (szivárványhártya-gyulladás).
A legkomolyabb allergiás esemény az anafilaxiás sokk, melyet méh, darázs vagy egyéb rovarok csípése, gyógyszer/vegyszer allergiák, olajos magvak, fehérjék fogyasztása, bizonyos védőoltások, hibás vértranszfúziók válthatnak ki. Az azonnali orvosi ellátást igénylő, akár életveszélyes állapot szabálytalan szemhéj- és ajakduzzanatokkal, fulladásérzéssel, testszerte megjelenő viszkető bőrkiütésekkel, hasmenéssel, vérnyomáseséssel, teljes keringési és légzési összeomlással járhat.
Az allergiás megbetegedésre való hajlam öröklődik, de a betegség kialakulásához a környezeti hatások is nagyban hozzájárulnak. Az allergizáló anyagok iránti érzékennyé válás kialakulása egyénenként eltérő lehet: előfordulhat, hogy az allergiás tünetek már az allergénnel való második találkozáskor jelentkeznek, vagy épp ellenkezőleg, csak évtizedek múltán, felnőttkorban alakul ki a betegség.
Az allergiás megbetegedések formája az egyén élete során is változhat. Csecsemő- és kisdedkorban a bőrkiütések igen gyakoriak, 4-10 éves korban az allergiás eredetű asztmák következnek, serdülő- és fiatal felnőttkorban a szénanátha gyakori, majd ismét az asztmás megbetegedések és minden életkorban, főleg a poliallergizáltakban az ödéma. Öröklődő esetekben az egymást követő generációkban általában egyre fiatalabb életkorban kezdődik az allergiás megbetegedés valamelyik fentebb részletezett fajtája.
A diagnózis felállításához a gondos anamnézis, a különböző bőrpróbák, légzésfunkciók és egyéb, speciális vizsgálatok elvégzése nyújt segítséget.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
