Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A rostos élelmiszerek alapvető D-vitamin-forrásunkat jelentik, többségükben található A- és E-vitamin, sőt életfontosságú nyomelemek is. Például a zabpehely nagy mennyiségű vasat, a búzacsíra rezet tartalmaz, csakúgy, mint a fokhagyma. Ezek az életfontosságú nyomelemek gátolják a rosszindulatú folyamatokat, és segítik azok megelőzését.
-------------------------------------a cikk lentebb folytatódik------------------------------------------ 
Legyen lapos a hasa!
A legtöbb ember a hasára hízik, és gyakran egy sikeres fogyókúra után sem tűnnek el a hasi zsírpárnák, az úszógumik.
Itt egy jó kis haslaposító koktél! Megnézem >>
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Rostban gazdag nyersanyagok például a zöldség- és főzelékfélék: alma, fekete ribiszke, málna, egres, földieper, káposztafélék, karalábé, sárgarépa, pasztinák, mángold, lencse stb. Ha azonban a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztása panaszt okoz, ezt többnyire nem a rostok, hanem az illóolajok váltják ki. (Ilyenek például a petrezselyemzöldje vagy a kelkáposzta, ám ha fedő nélkül főzzük, elpárolognak az illóolajok.)
Leveseink és főzelékféléink rosttartalmát és telítettségét fokozhatjuk búzacsírával, hajdinával, búzakorpával, kölessel vagy zabpehellyel. Időnként rozspelyhet is használjunk levesbetétként, valamint csicseriborsót és árpapelyhet.
Fogyókúrázók futurisztikus főzőtechnikája - egészségesen könnyű >>
Célszerű sűrűn fogyasztani magas rosttartalmú kenyérféléket, mint a lenmagos, köménymagos, korpás-magos, szezámmagos kenyerek. Lisztfélékből váltakozva iktassuk be étrendünkbe a teljes kiőrlésű búza-, rozs-, kukorica-, hajdina-, köles-, zab-, illetve szójalisztet. A teljes kiőrlésű gabonafélék, a fényezetlen rizs, a barna rizs és az indián vadrizs nemcsak rostban gazdag étkünk lehet, hanem alapvető foszfor- és B-vitaminforrás is. A gabonafélékből nemcsak életfontosságú vitaminokhoz juthat szervezetünk, hanem szelénhez is.
Ugyancsak ilyen tulajdonságokkal rendelkezik a búzacsíra, amelynek rendszeres fogyasztásával megelőzhetjük az emésztőtraktusban fellépő rosszindulatú folyamatokat, de összetételénél fogva a vérkeringési zavarokat is csökkenti. Életfontosságú anyagai az A- és E-vitamin, a szelén, de jelentős a kalcium-, magnézium-, vas-, cink-, mangán-, réz- és krómtartalma, sőt az összes B-vitamin mellett folsav is található benne.
A hajdina a rizshez hasonlóan fogyasztható és készíthető, megőrölve és búzaliszttel keverve ugyanúgy felhasználható, mint bármilyen egyéb liszt. Előnyös a vérerek számára, és hasznos a cukorbetegség gyógyításában, de jótékony hatású az érelmeszesedés ellen is. A hajdina P-vitamint tartalmaz, amely a C-vitaminnal együtt erősíti a szervezet kollagén-anyagcseréjét és a vérerek falát, így a vérrögképződést is gátolja. Javítja az E-vitamin-anyagcserét, és védelmet nyújt a rákkeltő anyagok ellen.
A köles és a kölesliszt fogyasztása rostként alapvető fontosságú, mert számos betegség gyógyításában közreműködik. Rákmegelőző hatása mellett késlelteti az öregedési folyamatokat, erősíti a látást, ajánlott vashiányos állapotokban, savtúltengésre, de gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. Szabályozza a vércukorszintet, a zsíranyagcserét, erősíti az erek falát, a tüdő kötőszöveti rendszerét, az emésztőrendszert, emellett segít a fogszuvasodás megelőzésében és a fogzománc megvédésében. Ezeket a tulajdonságait kiegészíti, hogy védi a kollagén-anyagcserét, és serkenti az immunrendszert.
Kálium- és magnéziumszükségletünket a rostokkal együtt olyan élelmi anyagokból pótolhatjuk, mint a bab, babfélék, borsó, lencse, szója, karalábé, banán, alma héjastól, birsalma, meggy, narancs, naspolya, fekete ribiszke, fekete szeder vagy szőlő. Élelmirost-tartalma miatt sűrűn fogyasszunk csicseriborsót, mert mérséklően hat a vér koleszterinszintjére, és közreműködik a szív- és érrendszeri betegségek rizikójának csökkentésében. Kedvező hatású a vércukorszintre is. Jelentős az E-vitamin- és karotintartalma; rosttartalma pedig jótékony hatású a bélműködésre.
A lencse élelmirost-tartalma igen jelentős. Fogyasztása kedvezően hat a koleszterintermelésre, mindkét fajta cukorbetegség esetén gátolja a vércukorszint emelkedését, és bélműködés-szabályozó képességénél fogva gyógyítja a székrekedést (fogyasztása ezért különösen fontos a bélrenyheségben szenvedőknek). Kiemelkedően sok magnézium, vas, cink, mangán, réz, króm, B-vitamin, folsav és biotin található benne, és ez utóbbi nélkülözhetetlen az egészséges haj megvédésében.
Rostfogyasztás céljából időnként célszerű lenmagot vagy lenmagolajat fogyasztani. Ha kávédarálón megdaráljuk, akkor a lenmag előnyös gyomor- és nyombélfekély esetén, de kiváló hashajtó is. Bőrbetegségekben célszerű folyamatosan lenmagot vagy lenmagolajat fogyasztani. Előnyösen hat a vérnyomásra, valamint a vérzsír- és koleszterinszintre. Ha otthon készítjük el saját müzlikeverékünket, célszerű napraforgómagot is beletenni, mert nagyon sok kalciumot, magnéziumot, B-,és E-vitamint tartalmaz, jelentős a telítetlen zsírsavtartalma, emiatt fontos szerepe van a rák kialakulásának megelőzésében. A mákot kiemelkedő rosttartalma mellett elsősorban a biotin, E-vitamin, kalcium, magnézium- és vastartalma miatt ajánlom, bár B6-vitamin-forrásnak sem elhanyagolható.
A mandula fogyasztása fontos a rákos burjánzás kialakulásának megakadályozásában, mert kiemelkedően sok E-vitamin, kalcium, magnézium, vas, cink, mangán és réz található benne.
Az időnkénti zellerfogyasztás azért javasolható, mert a gumó is, a zellerzöld is segít abban, hogy elkerüljük a reumás, ízületi és köszvényes betegségeket. Előnyös a hajhullás és a vesekőképződés megelőzésében. E-vitamin-tartalmánál fogva jótékony hatású a nemi hormonok képződésére.
Dr. Duschanek Valéria
táplálkozásbiokémikus
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
