A porckorongsérv

Elevenítsük fel, amit a gerincoszlop felépítéséről tudunk. A gerinc 33-35 csigolyából álló, többszörösen görbült vázrész. Megkülönböztetünk 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti és 4-6 farkcsigolyát. A csigolyák anatómiai felépítése hasonló, de elhelyezkedésüknek megfelelően minden csigolya kissé eltérő. A csigolya testek ívekkel zárják körbe a csigolyalyukat, s mindezek összességükben alkotják a gerinccsatornát.

Velőtrázó hatás

A gerinccsatornában helyezkedik el a gerincvelő. Az embernek 31 pár gerincvelői idege van, minden gerincvelői ideg egy érző- és egy motoros gyökérrel lép ki a gerincvelőből, a két csigolyatest által határolt résen keresztül. A csigolyák működési egységét két csigolya, a közbeeső porckorong és az őket rögzítő ízületek, szalagok, inak, izmok alkotják. A csigolyák legfontosabb összeköttetései a csigolyatesteket folyamatosan összekapcsoló, korongszerű porckorongok. Rostporcos lemezeik gyűrűszerűen idomulnak a csigolyatestekhez. Belső részük kocsonyaszerű anyagból áll, amely apró elmozdulásaival biztosítja a csigolyák közötti zökkenőmentes mozgást.

------------------------------------------------------HIRDETÉS-------------------------------------------

Légkeveréses Halogén Főzőkészülék:

38 800 Ft HELYETT 14 990 Ft!

Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetünk benne. Füst- és szagmentes!

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Veszedelmes tulajdonsága a porckorongnak, hogy belső, kocsonyás része nagyobb erőbehatásra elszakíthatja a rostos porckoronggyűrűt, sérvszerűen kitüremkedhet a gerinccsatorna felé, és ezzel nyomás alá helyezheti a gerincvelőt és az ideggyököket.

A porckorong kocsonyás része különbözőképpen viselkedhet. Megduzzadhat és így gyakorol nyomást a környezetére: kitüremkedhet; legsúlyosabb esetben a kiboltosodott része ki is szakadhat. A különböző elváltozások mind más és más súlyosságú tüneteket okoznak. Tekintettel arra, hogy a gerincoszlop mozgásában leginkább az alsó nyaki és az ágyéki szakasz vesz részt, a porckorong sérülései is ezeken a szakaszokon a leggyakoribbak.

Egyenes derékkal?

A legnagyobb terhelésnek az utolsó ágyéki és első keresztcsont közötti porckorong van kitéve. Ennek a ferde síkú, 4-5 négyzetcentiméternyi felületnek kell viselnie a fej, a nyak, a törzs és a felső végtag súlyát, így érthető, hogy ezen a területen károsodik leggyakrabban a porckorong, és alakul ki a gerincsérv. E magasságban lépnek ki az ülőideget alkotó idegrostok. A panaszokat igen gyakran vissza lehet vezetni egy rossz mozdulatra, nehéz tárgy emelésére. Máskor a beteg fokozatos egyirányú megterhelésre, már régebben is gyakori, enyhébb derékfájásra panaszkodik, amely hirtelen vált élessé. A fájdalom a comb hátsó részén különböző magasságig és erősséggel lesugárzik.

Vizsgálatkor tájékozódunk, hogy van-e kényszertartás, milyen mértékű az izomban kialakult védekező feszesség. Megvizsgáljuk, hogy vannak-e olyan tünetek, amelyek az idegek károsodására utalnak (kiválthatóak-e a reflexek, megjelentek-e kóros reflexek, észlelünk-e érzéseltérést, izomgyengeséget). Az orvosi vizsgálatokat röntgenfelvételekkel, és ha szükséges, CT- és MRI- (mágneses rezonanciás) felvételekkel egészítjük ki.

Elferdült nyak

A másik legveszélyeztetettebb gerincszakasz a nyak alsó része. Itt a felső végtagok felé kilépő idegpályák kerülnek a károsodott porckorong nyomása alá. A betegek nyaka elferdül a fájdalomtól, amely az ujjak irányába lesugárzik. Pontos vizsgálattal, a fájdalom iránya, zsibbadás, érzészavar helye, reflexeltérések jelenléte, izomerő ellenőrzése alapján nagy pontossággal behatárolható a nyomás alá került ideggyök magasságának helye.

Természetesen a pontos kórisméhez itt is elengedhetetlen a röntgen- és MRI-vizsgálatok elvégzése. Kezeléskor minden esetben legfontosabb teendők a fájdalom csillapítása, az izomlazítás és a gyulladás csökkentése. A kezelés elengedhetetlen része a nyugalomba helyezés.

Végül a kés alá?

Amennyiben a porckorongsérv nem szakadt ki, hanem csak előtüremkedett és kisebb sérülést szenvedett, van remény, hogy a fent említett kezelésre pár nap alatt az éles, tűrhetetlen fájdalom elmúlik, de a teljes panaszmentesség eléréséig hetek, hónapok kezelése szükséges. Ilyenkor az akut szak után következik a fizikoterápia, amelynek segítségével a fájdalmat enyhítjük, és az izom feszességét oldjuk. Később nagy jelentősége van a gyógytornának, mellyel az inaktív izmokat felerősítjük, és a gerinc tartását elősegítő izmok működését növeljük. Különböző segédeszközöket is javaslunk, pl. fűzők viselését.

Ha a konzervatív kezelés nem jár eredménnyel, műtét elvégzésére kerül sor. Manapság e téren is komoly fejlődés ment végbe, lézeres technikák alkalmazásával a műtéti szövődményeket nagymértékben csökkenteni lehet. A sikeres műtét után az éles fájdalom általában rögtön megszűnik, így az utókezelést mielőbb el kell kezdeni. Ebben is a gyógytorna, a fiziko- és hidroterápia bír nagy jelentőséggel. Mind a konzervatív, mind a műtéti kezelés idején döntő a beteg lelki támogatása, mert a hónapokig tartó, hullámzó eredményekkel járó gyógyulást a jó emberi kapcsolatok, a bizalom rendkívüli mértékben elősegíti.