Egyetlen szűrésből kiderül, hogy Ön is rákos-e

A PET működési elve

A PET alapelve az, hogy egy, az emberi szervezet normális működéséhez szükséges anyagot, mint például a glükóz, olyan izotóppal jelölnek meg, amely lebomlása során pozitront (egy elemi részecskét) bocsát ki (emittál). A szervezetben a glükóz a sejtek anyagcseréjéhez felhasználódik, a hozzá kapcsolt izotóp pedig elbomlik. A bomlás során keletkező részecske pontos megjelenési helyét egy erre szolgáló készülék méri, és háromdimenziós képpé alakítja, amelyből metszetképek készülhetnek (tomográfia). A glükózfelhasználás magasabb azokban a szervekben és szövetekben, amelyek anyagcseréje nagyobb, így például az agy vagy a szív normálisan is több glükózt használ fel, mint a vese vagy a lép.

Tudjuk, hogy a rosszindulatú daganatok anyagcseréje is magasabb, hiszen gyorsan osztódó sejtekről van szó, ez az alapja annak, hogy ez a vizsgálat különösen alkalmas a rák kimutatására. A PET így képes a normális és kóros, daganatos szövetek között különbséget mérni. Jelentős eltérés a CT-vel vagy MRI-vel szemben, hogy ez utóbbiak röntgensugár vagy mágneses tér segítségével a szervek anatómiáját, vagyis szerkezetüket és elhelyezkedésüket mutatják meg, míg a PET elsősorban működésük normális vagy kóros voltáról ad felvilágosítást. Ha a PET-készülék segítségével nyert adatokat egy CT-képpel hasonlítják össze, akkor egyszerre lehet a beteg szerv szerkezetéről és működéséről ismereteket nyerni.

------------------------------------------------------HIRDETÉS-------------------------------------------

Légkeveréses Halogén Főzőkészülék:

38 800 Ft HELYETT 15 990 Ft!

Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetünk benne. Füst- és szagmentes!

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Rákbetegségek kimutatása

A PET-vizsgálatok mintegy 90%-át daganatos betegeken végzik, hiszen a fent leírtak alapján egyértelmű, hogy ebben a betegségben a PET rendkívül érzékeny és hatékony diagnosztikai módszer.

A PET-vizsgálat képes a daganatszövet helyét és kiterjedését pontosan megmutatni. Más vizsgálóeljárásokkal szemben nagy előnye, hogy nemcsak az elsődleges daganatot, hanem az esetleges távoli áttéteket is – amelyek sokszor panaszokat sem okoznak – képes egyidejűleg kimutatni. A elsődleges daganat nagyságát és a távoli áttétek meglétét és helyét felmérve a daganat stádiumáról kaphatunk megbízható információt. Magától értetődő, hogy ez a kezelés módjának megválasztását döntően befolyásolja.

Gyakran alkalmazzák a PET-vizsgálatot az onkológiai kezelés hatásának lemérésére is. Erre a feladatra azért használható jobban, mint például az ultrahang vagy CT-vizsgálat, mert a kemo- vagy sugárterápia után a daganatszövet gyakran hegszövetté alakul át, amely a fenti képalkotó eljárásokkal nem különíthető el a még aktív tumorszövettől. A szövetek anyagcseréje alapján működő PET viszont erre az elkülönítésre különösen alkalmas.

Viszonylag gyakran fordul elő az onkológiában, hogy nem az elsődleges tumor, hanem valamelyik áttét az, amely a panaszokat okozza, és emiatt kerül a beteg orvoshoz. Ilyen esetben sokszor nagyon nehéz megtalálni a daganat kiindulási helyét, mert gyakran igen kicsi tumor adja az áttétet. A PET-vizsgálat ilyen esetekben is nagyon hasznos, mert a tüneteket nem okozó elsődleges daganat kiindulási helyét derítheti fel.

Képalkotó eljárásokkal (mint amilyen az ultrahang, CT vagy MRI) talált daganatok esetén kérdéses lehet az is, hogy jó vagy rosszindulatú tumorról vane szó. Ebben az esetben is segíthet a PET-vizsgálat, hiszen a jóindulatú daganatok anyagcseréje általában alacsonyabb, mint a rosszindulatúaké. A PET-vizsgálattal a jóindulatú daganatokban nem észlelhető az izotóp dúsulása, a vizsgálat nem mutat ki ún. „forró” gócot.

Egyes daganattípusokban a kóros szövet ún. „markereket”, jelzőanyagokat termel (ezek lehetnek bizonyos hormonok vagy más, a tumorra jellemző anyagok), amelyek alkalmasak arra, hogy a daganat eltűnését, illetve kiújulását jelezzék. Előfordul, hogy a gyógyult daganatos beteg követésekor e markerek szintje a vérben ismét megemelkedik, anélkül, hogy különböző vizsgálatokkal ennek okát meg lehetne találni. Ilyenkor a PET-vizsgálat a daganat kiújulására deríthet fényt.

Egyéb orvosi felhasználási területek

A PET-vizsgálatnak létjogosultsága van egyéb megbetegedésekben is, elsősorban az idegrendszeri és szívbetegségek területén. Az idegrendszerben, így az agyban vagy a gerincvelőben, szintén előfordulhatnak daganatok, amelyeknek jóvagy rosszindulatúsága kérdéses. Ilyen esetekben a PET-vizsgálat, éppen úgy, mint a szervezet más részeiben előforduló daganatok esetében, fontos információval szolgálhat.

Az agydaganatokat sokkal nehezebb operálni, mint a szervezetben máshol elhelyezkedő tumorokat, többek között azért, mert a normális és daganatos szövet szemmel nehezen különíthető el. A műtét után elvégzett PET-vizsgálat az operáció eredményességét bizonyíthatja, vagy maradék daganatot mutathat ki. Az agydaganatokat – műtét mellett – gyakran sugárterápiával kezelik. Ennek az igen hatásos és sokszor végleges gyógyulást eredményező eljárásnak egyik ritkán előforduló mellékhatása a környező ép agyszövet pusztulása, amely agydaganat kiújulásához hasonló panaszokat okozhat. A PET-vizsgálat képes a daganat kiújulását az ún. „radionekrózistól”, a normális agyszövet sugárkárosodásától elkülöníteni, és ezzel a beteget a felesleges műtéttől megkímélni.

A PET-vizsgálat alkalmas lehet arra is, hogy gyógyszeres kezelésre nem reagáló epilepsziás betegben kimutassa, hogy az agyban pontosan honnan indul el a görcskészség, és ezt a gócot ennek tudatában célzottan el lehet távolítani.

A magyar lakosság jelentős része esik át szívinfarktuson, amely után a maradék szívizom életképessége meghatározza a további életkilátásokat. A PET-vizsgálat segítségével pontosan meghatározható a még működőképes szívizom mennyisége és helye, és így az esetleges műtét pontosabban tervezhető. A PET és a CT összekapcsolásával ilyen esetben is többletinformációt kaphatunk, hiszen egyazon pillanatban ábrázolható a szívizom szerkezete és annak működése.

A PET-vizsgálat menete

Miután a PET-vizsgálathoz szükséges radioaktív izotópok rövid felezési idejűek (néhány perc), előállításuk egy, általában a PET-készülék szomszédságában telepített készülékben, az ún. „ciklotronban” történik. A beteg sugárterhelése kicsi, így szükség esetén még terhes anyák is vizsgálhatók. A sugárzó izotóppal megjelölt anyagot – legtöbbször glükózt – intravénás injekció formájában juttatják a beteg szervezetébe.

Miután a glükóz az aktív, magas anyagcserével rendelkező szervekben halmozódik, fontos, hogy a vizsgálat előtti órákban a beteg teljes nyugalomban legyen. Ez 6 órás éhezést, elsötétített szobában való fekvést, tökéletes testi nyugalmat és beszédtilalmat jelent. Az izotóp beadása után kezdődik a mérés, ami a kérdésfeltevéstől függően 20–120 percig is eltarthat.

PET a nagyvilágban és hazánkban

Az elmúlt néhány évben a PET-berendezések és a PET-vizsgálatok száma világszerte robbanásszerűen nőtt. A fejlett nyugati országokban egymillió lakosra legalább egy PET-készülék jut, de például Németországban 5,4, Japánban 4,4 az Egyesült Államokban 2,8 az érték. Ezekben az országokban 1000 lakosra számítva évente 2-3 PET-vizsgálatot végeznek.

A fenti adatokat figyelembe véve Magyarországon évente 25-30 ezer vizsgálatot kellene végezni, amihez legalább 10 PET-készülékre lenne szükség. Ezzel szemben hazánkban jelenleg 3 PET/CT berendezés működik.

Kilátások

Kilátások A PET-vizsgálat persze nem olcsó. Egy diagnosztikus vizsgálat mintegy 200-250 ezer forintba kerül. Ennek ellenére gyakoribb alkalmazásával sok pénz takarítható meg, mert a PET-vizsgálat nemcsak igen érzékeny és megbízható módszer a daganatok felderítésére, de ha daganat gyanúja esetén elsők között ezt végzik el, sok fölösleges és költséges beavatkozás elhagyható. A PET széles körű elterjedésével és használatával a vezető halálokként szereplő rosszindulatú daganatok hazánkban is korábban válhatnának felismerhetővé, és kezelésük sikeresebb lehetne.