Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A következő inváziót a múlt század tízes éveiben indította, és elsősorban az ország déli területein ért el sikereket. Először a Dráva és a Száva között, Szlavóniában telepedett meg, majd innen terjedt tovább északkelet felé, míg a magyar határt kb. 1922-ben érte el. Néhány évvel később már az ország egytizedén előfordult, újabb húsz év elteltével pedig szinte az egész Dunántúlon gyakori volt.
Az igazi hódítással azonban várnia kellett a vegyszeres gyomirtás elterjedéséig, amelynek következtében a klasszikus gyomnövények megritkultak, s helyüket az olyan, viszonylag ellenálló fajok vették át, mint például a parlagfű. Nagyarányú elterjedése mindig a jelentős forgalmú köz- és vasutak, vízi útvonalak mentén történt, ami jól mutatja, hogy terjedésében az ember is aktív közreműködő volt. Ma már sajnos kevés olyan szerencsés tájegység van, ahol még nem jelent meg.
A sokszor elátkozott gyomnövény csírázási ideje április elején kezdődik, és folyamatosan eltart az első fagyokig. A virágzás kezdete nagyjából július közepére esik, és szintén a fagyokig tart. Egyetlen virágjában mintegy 80 milliárd pollen termelődik, melyből mindössze 30-40 (!) darab/köbméter elegendő az allergiás reakció kiváltásához. A termés érése a virágzással együtt folyamatos. Egy-egy növény átlagosan 3000-4000 csíraképes magot érlel, de mérték már a hússzorosát is: egyetlen növényen 60 000 darabos egyedi maghozamot is! Termésének érése október 10-e utánra várható, majd az első fagyok beköszöntével a növény életfolyamatai leállnak.
A parlagfű, mint gyomnövény számos kultúrnövény életét is megkeseríti. A legnagyobb kárt a kukoricában, napraforgóban, cukorrépában, burgonyában és borsóban okozza. Az őszi gabonában az érés fázisában, amikor a fény már lejut a talajra, rendszerint kicsírázik, s az aratás után tovább fejlődik. Agresszíven károsítja a kertészeteket éppúgy, mint a szőlő- és gyümölcsültetvényeket.
A parlagfű azonban, mint az köztudott, nem csupán a mezőgazdaságban okoz károkat, hanem mint az egyik legerőteljesebb allergén, emberek millióinak keseríti meg az életét. A növény pollenjére való allergia világszerte okoz problémákat, becslések szerint Magyarországon a lakosság 30%-a érintett valamilyen szinten. Az ilyen nagy mértékű allergia több okra vezethető vissza, melyek egy része a növény tulajdonságaiból fakad. Ilyenek:
• a növény egyegy egyede nagyon sok porzós virágot hoz létre, ezáltal rengeteg pollen termelődik;
• meglehetősen nagy a növény magtermelése is;
• a magok a talajban sokáig megőrzik életképességüket így megfelelő körülmények között mindig sok csírázik ki belőlük;
• nincsenek természetes ellenségei;
• sok növényvédő szerrel szemben toleráns vagy rezisztens, aminek következtében sok egyed éli túl a vegyszeres gyomirtást;
• az extrém talajadottságokat, kivéve mindenhol gyorsan elszaporodik;
• a növények júliustól a fagyok beálltáig folyamatosan virágoznak, ez idő alatt a pollenképződés folyamatos;
• akár az ember közvetlen környezetében is (városok falvak, utcák, parkok) megfelelő életfeltételeket talál, így mindig magas a pollenkoncentráció.
A parlagfű okozta allergiás panaszok nem csupán keserves időszakot jelentenek számos embertársunknak, de az ő kezelésük meglehetősen komoly kiadásokkal is jár a társadalom számára is, ezért célunk, hogy a lehető leghatékonyabb módon megakadályozzuk a gyomnövény szaporodását.
Mivel a parlagfű egyéves növény és csak maggal szaporodik, fő célunk a termés beérésének megakadályozása. Sajnos, természetes ellensége egy, az őshazájában honos rovar (Zygograma suturalis) Magyarországon nem fordul elő, ezért két megoldást választhatunk: vegyszeres vagy mechanikai védekezést. Természetesen léteznek olyan engedélyezett szerek Magyarországon is, amelyek hatékonyan irtják a parlagfüvet, ezek ára azonban nem alacsony, és gondoljunk a környezet védelmére is.
Eredményesen és viszonylag olcsón irtható viszont mechanikai módszerekkel is. Ezek közé soroljuk a gyomlálást, kapálást, kaszálást, sorközművelést, tarlóhántást, de még a lángszórózást is. Mindegyikre jellemző, hogy a parlagfüvet bármelyik fejlődési stádiumában eredményesen pusztítja. Arra azonban ügyelni kell, hogy ezekre a beavatkozásokra mindenképp a virágzás kezdete előtt (április-május-júniusban) kerüljön sor, mivel csak így akadályozhatjuk meg hatékonyan azt, hogy a könnyfakasztó pollenek a levegőbe kerüljenek.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
