Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Ha gyermekünk megbetegszik, néha sajnos nem egyszerű nátháról vagy torokfájásról van szó, amelyet mi magunk is kikúrálhatunk, de az orvosnak elég egy kurta pillantás, hogy tudja, milyen kezelést alkalmazzon. Megesik, hogy egyéb vizsgálatok is szükségessé válnak, mielőtt pontosan felállítható a diagnózis, és eldönthető a legmegfelelőbb gyógymód.
Sok múlik ilyenkor az orvos beleérző képességén és a szülő együttműködési készségén, hogy a várható vizsgálatok a gyermekben ne okozzanak félelmet. Gyakran előfordul az is, hogy hiába végzik el a műszeres vizsgálatokat, azok eredménye negatív, s a betegség mibenlétére továbbra sem derül fény. A szülőknek azt kell megérteniük ilyenkor, hogy a negatív vizsgálati eredménynek is lehet örülni, hiszen bár gyermekünk görcsölésének oka nem derült ki legalább meggyőződhetünk például arról, hogy a fejében nincsen térfoglaló elváltozás.
Az eszközös vizsgálatokat két csoportra oszthatjuk: diagnosztikus ilyenkor a betegség okát kutatjuk; és terápiás amikor a kóros állapotot próbáljuk megszüntetni. Természetesen ezek egyetlen altatásban is követhetik egymást, csak akkor az előkészületek komolyabbak - ezt mindig mérlegeli a vizsgálatok előtt, hiszen nem mindegy, hogy hányszor kell altatni a gyermeket, mert mint szinte valamennyi beavatkozásnak, ennek is van rizikófaktora.
Újszülött, csecsemő- és kisgyermekkorban a műszeres vizsgálatok altatásban végezhetők el. Nem csak azért, mert esetleg fájdalmasak, hanem mert ők még nem tudnak mozdulatlanul feküdni, például CT- vagy egyéb, eszközös vizsgálat során. Kevés kockázattal altatni viszont akkor lehet, ha a gyermek nem hurutos, nem lázas és védőoltást sem kapott a közelmúltban. Ezekről az aneszteziológusnak kell meggyőződnie, mert az altatásért ő vállalja a felelősséget. Természetesen vannak sürgősségi jellegű vizsgálatok, amelyeket nem lehet halasztani, ilyenkor fokozódik az altatás kockázata. A szülőknek a gyermek 18 éves koráig írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy hozzájárulnak az altatásban történő műszeres vizsgálatokhoz. Azt tanácsolom, hogy kérjenek az orvostól részletes felvilágosítást, de amennyire lehet, ne gátolják a munkáját nemleges válasszal.
Vegyük sorra, melyek azok a vizsgálatok, melyekhez gyermek esetében szükséges az altatás!
Radiológiai képalkotó eljárások
Komputertomográfia (CT); magrezonancián alapuló MRI
A technika lehetővé tette, hogy pontos anatómiai képet nyerjünk szervezetünk belső titkairól anélkül, hogy a sebész felvágna minket. Az így kapott információk többnyire nélkülözhetetlenek a diagnózis felállításához, ugyanakkor kezelésünk eredményességét is nyomon követhetjük a géppel, s mindezt teljesen fájdalommentesen. Ezekkel a műszerekkel kimutathatók a tumorok, fejlődési rendellenességek, belső vérzések stb.
A ma már rutinszerűen alkalmazott modern spirál CT-k igen gyorsak, a vizsgálat általában 510 percet vesz igénybe, az MRI-vizsgálat eltarthat egy óra hosszat is, igaz, még részletgazdagabb képet ad. E vizsgálatokat ultrarövid altatásban, ambuláns módon végezzük, célja, hogy a gyermek meghatározott ideig mozdulatlanul feküdjék.
Ezek a szervek és szövetek működési állapotáról szolgáltatnak igen fontos információt. A fő probléma nem az izotóp beadása, hanem ugyancsak a mozdulatlanul fekvő testhelyzet biztosítása. Szerencsés esetben ez enyhe bódításban is elérhető. Mind az altatást, mind a bódítást csak éhgyomorra lehet elvégezni, tehát alapvető feltétel, hogy a vizsgálat előtt három órával a gyermek már ne kapjon se enni, se inni. Más irányú, de ugyanennyire fontos feltétele a vizsgálatok megkezdésének, hogy bármikor rendelkezésre álljon intenzíves orvosi háttér a váratlan események gyors elhárítására.
Az eljárás keretében digitális technikával kontrasztanyagot juttatnak az érrendszerbe. Általa egész érrendszerünk feltérképezhető, a végtagokban és a belső szervekben egyaránt. Mivel a kontrasztanyagot speciális kanülökön át juttatják be az artériás vagy vénás erekbe, így ez a vizsgálat szükségképpen műtéti körülmények között, altatásban zajlik.
A beavatkozás során lehetőség nyílik a káros érburjánzások gyógyszeres megszüntetésére (szklerotizálás), illetve a beszűkült érszakasz ballonnal való kitágítására vagy áthidalására kitágító behelyezésével. Mint láthatjuk, a DSA bajmegállapításnál és gyógyításban is egy igen nagy jelentőségű eljárás, a szíves érsebészet remekül tudja használni.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
