Születéskor a láb anatómiai felépítése a felnőttkorihoz hasonló, de a boltozatok még hiányoznak. Ezek a felállást követően, a járás során fokozatosan alakulnak ki.
Kisgyermekeknél a hosszanti boltozat kifejlődésében fontos szerepet játszik a sarok helyzete. Gyakran figyelhetjük meg, hogy a belboka befelé dől, a sarok pedig egyidejűleg kifelé fordul, ami a boltozat további fejlődésében kedvezőtlen helyzetet teremt. Ezért gyermekkorban elsősorban a bokasarok jó helyzetének visszaállítására törekszünk, amit a cipő megfelelő döntésével érhetünk el. Sokszor elegendő az erős kérgű, lábat jól tartó cipő, melyet a láb aktív, mindennapi tornáztatásával egészítünk ki. Ezek a gyakorlatok lábujjhegyen járásból, a láb külső élére állásból és a lábizmok erősítéséből állnak.
Egészséges lábnál ideális a magas szárú edzőcipő viselése, mely jól tartja a gyermek bokáját, egyúttal a hajlékony talpnak köszönhetően rugalmasságot és kényelmet biztosítanak a növekvő lábnak. A csecsemőknek mindaddig nincs szükségük cipőre, amíg folyamatosan nem járnak; addig megteszi egy kényelmes, nem szoros, pamut vagy gyapjú zokni is.
A boltozat lelapulását bokasüllyedésnek, lúdtalpnak nevezzük. Ez kedvezőtlenül befolyásolja a láb teherelosztó képességét, a szalagok, inak túlnyúlnak, a fokozott izomfeszülés miatt láb- és lábszárfájdalmak jelentkeznek. Súlyos deformitás esetén a lábtőízületekben gyulladás alakulhat ki, mely további fájdalmak, járásképtelenség forrása lehet. Ezért a lúdtalp kezelését még a súlyosabb tünetek kialakulása előtt célszerű elkezdeni.
Gyermekkorban ez az említett lábtornát, megfelelő cipő hordását jelenti, később elsősorban lúdtalpbetét használatából áll. A betét passzívan korrigálja a boltozatokat, ezért helyes, ha viselését tornával, sporttal egészítik ki.