Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
"Amióta a világ világ, semmilyen törvényesen előállított termék nem ölt meg annyi embert mint a cigaretta, és a gyártóknak olyan mély volt a zsebük, hogy a pénz megpenészedett benne." /John Grisham: Az ítélet eladó/ A jól ismert amerikai krimiíró idézett regénye nemcsak azért jelentős, mert megtörtént eseteket dolgoz fel, hanem izgalmas történetbe ágyazva meséli el mindazt, amit a dohányipar a minél nagyobb profit elérése érdekében elkövetett Amerikában, és amit napjainkban "exportál".
A világ fejlettebb régióiban a dohányipar a túlélésért folytat küzdelmet: az Egyesült államokban 1965-ben megjelent, a dohányzás ártalmait először nyilvánosságra hozó tiszti főorvosi jelentés óta elindult dohányzásellenes mozgalom ugyanis az USA-ban a dohányosok számának 1/3-ával való csökkenését érte el, így a cigarettaszükségletet is jelentősen csökkentette. Azon túl, hogy az egyre erősödő nyomás alól az Egyesült Államok kormányával való megegyezés látszik a leginkább járható útnak az amerikai dohánygyártók számára, a Liggett cég odáig merészkedett, hogy a nyilvánosság előtt kijelentette: a nikotin hozzászokást, a dohányzás pedig rákot okoz.
Mert bár igaz, hogy az első cigaretta elszívása vagy el nem szívása a dohányos életmód választását sugalló társadalmi környezet nyomása alatt meghozott egyéni döntésen múlik, néhány éves dohányzó karrier után – amely idő alatt a szervezet folyamatosan károsodik – már függőség alakul ki, amely erősebb, mint az alkohollal vagy bizonyos, "keményebb" drogokkal szembeni függőség.
Ekkor pedig a dohányzásról való lemondás már rendkívül nehézzé, sokak számára egyenesen lehetetlenné válik. ők azok, akik néhány éven belül szaporítani fogják azon negyvenesek-ötvenesek táborát, akik dohányzással közvetlenül összefüggő betegségben halnak majd meg. Számuk világszerte összesen 3 millió, míg Magyarországon évente körülbelül 35 000-en esnek áldozatul e szenvedélynek.
Évente ennyi ember halála lenne elkerülhető, ha nem váltak volna dohányossá tizen-huszonéves korukban. E korosztály a dohányipar fő célpontja: ha közülük sokan nem válnának dohányossá, kétségkívül úgy élhetnék le életüket, hogy kevesebb időt töltenek kórházban, betegállományban, műtőasztalon, és minden másodikuk nem áldozná fel életét azért, hogy a dohányipar mágnásai még gazdagabbak legyenek.
A dohányzás egészségkárosító hatásairól könyvtárnyi irodalom gyűlt már össze. Az az elcsépelt mondat, hogy "A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és környezete egészségét!" sajnos szóról szóra igaz. Füstjével több mint 4 000-féle anyagot lélegezhetünk be, melyekből több mint 10 biztosan rákkeltő.
Ezt a füstöt (legyen az főfüst, amelyet a dohányos "leszív", majd kifúj vagy mellékfüst, amely az égő cigarettából száll fel a levegőbe) pedig nemcsak a dohányosok, hanem a jószántukból mérgeket beszívni nem akaró nem dohányosok is kénytelenek bizonyos körülmények között belélegezni.
Nem is beszélve a nikotinnak, a cigarettából felszabaduló, a hozzászokást biztosító anyagnak azonnali és kései hatásairól. Lássuk, hogyan írja le a nikotin azonnali hatásait könyvében John Grisham: "A nikotin méreg, amely a dohányfüstben található." Aprólékosan taglalta, a nikotin hatására miként szűkülnek össze a végtagok véredényei, kimutatta, hogy a nikotin növeli a vérnyomást , gyorsítja az érverést, keményebb munkára kényszeríti a szívet, az emésztőrendszerre pedig alattomos és összetett hatással van. Émelygést és hányást okozhat, kivált kezdő dohányosokban. A nyál kiválasztását és a bélmozgást először fokozza, később lassítja. Világossá tette, hogy szerinte akár egyetlen szál cigaretta is halálos méregadaggal ér fel.
"...a nikotin legnagyobb bűne az, hogy függőséget okoz. ... ezt a veszélyt a tudomány már legalább negyven évvel ezelőtt felismerte. ...a szenvedélybetegnek pedig már nincsen szabad akarata. A gyerekek pedig sokkal hamarabb esnek áldozatul a függőségnek, mint a felnőttek."
A függőséget okozó hatás gyermekekben gyorsabban, de fiatal felnőttekben is már 3-4 év alatt biztosan kialakul. A függőség kialakulását a a 36/1996-os minisztériumi határozata is elismeri, sőt az erre utaló figyelmeztetést ("A rendszeres dohányzás függőséghez vezet") a dohánytermékek gyártói fel is tüntethetik a cigarettadobozok csomagolásán. Ez a figyelmeztetés azonban csak választható, nem kötelező, így érthető, miért látjuk oly ritkán a csomagolásokon. A közlés súlyára tekintettel a dohánygyártók inkább 10 másik lehetőség közül választanak.
A rendszeres dohányosokban kialakuló függőségnek három összetevője van:
1. Fizikai hozzászokás...
A nikotin ugyanazokra az érzékeny területekre (receptorokra) hat az agyban, mint a kokain vagy a heroin, fokozza a dopamin nevű, az ingerületátvitelt befolyásoló anyag elválasztását. Ezen anyag felszabadulása kellemes érzés kialakulásával jár. A függőség (dependencia) azt jelenti, hogy bizonyos idő eltelte után, ha a szervezet nem jut hozzá mindennapi nikotinjához, egyénenként változó súlyosságú, kellemetlen tünetek kialakulásával "válaszol". (Ezek úgynevezett megvonásos tünetek: szorongás, alvászavar, fejfájás és a rágyújtás leküzdhetetlen kényszere.)
A megvonásos tünetek néhány hét alatt megszűnnek. A receptorok érzékenysége azonban még hónapokkal a dohányzás abbahagyása után is magasabb. Többnyire ezért esnek vissza a dohányzásról leszokni szándékozók a cigarettázás elhagyása utáni 3 hónapon belül (35-40%-uknak azonban sikerül leszokni!).
2. Pszichés hozzászokás
Bizonyos élethelyzetek megoldásához a dohányost a cigaretta segíti hozzá: csökkenti a feszültségét, megnyugtatja, segít érzelmeit kordában tartani, lehetőséget nyújt arra, hogy a munkától egy pillanatra elszakadjon. A pszichés hozzászokás nyilvánvalóvá válik, amikor a volt dohányos még néhány hónapos dohányzásmentes periódus után is bizonyos élethelyzetekben leküzdhetetlen vágyat érez arra, hogy rágyújtson.
3. "Szociális" hozzászokás
A kortársak, a kollégák, az iskolatársak, a barátok dohányzása másoknak is kedvet ad arra, hogy a cigarettát megkóstolják. Látva a többiek dohányzását, a kíváncsiság hajtja a gyermekeinket, hogy ők is kipróbálják a cigarettát: barátaik megkínálják őket, sőt sok esetben a szülők szeme láttára szokik rá a gyermek a dohányzásra!
Ha a társadalom normálisként fogadja el a dohányzó magatartást, nem csodálkozhatunk azon, hogy gyermekeinket semmilyen tanító "jó" szó nem tántoríthatja el attól, hogy amit az iskolában, utcán, televízióban, moziban, mi több, a kórházban, rendelőben állandóan látnak, és amire díszes óriásplakátokon, folyóiratokban és mozikban csábítják őket, ki ne próbálják maguk is...
Érdekesség leszokni vágyóknak
A nikotinéhség csökkenhet, ha a vese lassabban választja ki a nikotint. Ez a vizelet lúgosabbá tételével érhető el, vagyis minél több lúgos élelmiszer fogyasztásával illetve a savas táplálékok csökkentésével.
Néhány napon keresztül csak minimális mennyiségű fehérjét vegyünk magunkhoz (ez elsősorban a húsra, halra, tojásra és gabonafélékre vonatkozik), de a tejet és a tejtermékeket ne száműzzük az étrendből, mert a bennük található kalcium kissé lúgosítja a vizeletet.
Fogyasszunk bőségesen káliumban és magnéziumban gazdag lúgos élelmiszereket (pl. gyümölcsöket, zöldségeket).
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
