A húsvét ételeiről

Mértékletes ünneplés

Legyünk mértékletesek! A vendégjárás és a locsolkodás során nem kell mindenhol az összes fogást végigenni, ugyanúgy a vendéglátóknak sem muszáj minden vendéggel együtt enni, vagy akár még az étkezések között is falatozni; ugyanis egy ilyen pár napos bőséges lakmározást követően epepanaszok, valamint gyomorrontás léphet fel.

Ugyanez vonatkozik az alkoholfogyasztásra is, melynek túlzásba vitele nemhogy balesetveszélyes, (gondoljunk csak arra, hányan ülnek ilyenkor volán mögé annak ellenére, hogy alkoholt fogyasztottak), de káros és egészségtelen is. A mértékletes alkoholfogyasztás egészséges embernél nem okoz károsodást, de egy ilyen ünnepen nem ritka, hogy sokan, bár „mindenhol csak egy pohárral” isznak, mégsem sikerül mértéket tartani; a nap végén pedig jön a túlzott alkoholfogyasztás okozta rosszullét, illetve a másnaposság. E kellemetlenségek elkerülése mellett azt sem árt tudni, hogy az alkoholnak jelentős az energiatartalma is, ugyanis 1 g alkohol 7 kcal energiát tartalmaz többet, mint például a szénhidrátok (4 kcal). Íme néhány példa egyes alkohol tartalmú italok energiatartalmaira:

1dl száraz bor: 60-70 kcal
1 dl édes bor: 80-100 kcal
1 dl sör: 40-50 kcal
1 dl pálinkaféle: 200-300 kcal
1 dl likőr: 250-350 kcal

Az adatokból jól látható, hogy ha valaki egy nap megiszik pl. kétszer fél dl pálinkát és két üveg sört, akkor csak az elfogyasztott alkohollal kb. 750 kcal energiát visz be, ami megfelel öt darab zsemle energiatartalmának. Alkoholfogyasztás esetén a káros hatásokon kívül tehát a magas energiatartalmat is érdemes figyelembe venni.

Hagyományos ételek

A húsvéti ünnepek táplálkozási szokásai régi időkre vezetnek vissza; a jellegzetes fogások ma is ugyanazok: bárány, sonka, tojás, torma.

A bárány az ünnep „áldozati” étele, melynek energia- és tápanyagértékei a sovány sertéshúséhoz hasonlóak. Vásárláskor érdemes minél fiatalabb állat húsát választani, ugyanis ennek íze finomabb; az idősebb állat húsa sötétebb és intenzívebb ízű. A bárányhús frissen készítve a legízletesebb. A régi magyar konyha gyakran használta ezt a húsfélét, ma már sok családban szinte csak húsvétkor található meg az asztalon. Természetesen nem számít szentségtörésnek, ha a húsvéti ünnepek alatt nemcsak bárány, hanem pl. szárnyashús, vagy hal is szerepel a menüben.

A sonka szinte nélkülözhetetlen szereplője a húsvétnak. Fogyasztjuk hidegen, tormával, szendvicsként; de lehet belőle villásreggelit, vagy meleg főételt is készíteni különféle tekercsek, illetve sültek formájában. Mivel a füstölt sonka elég sós, ezért meleg ételként történő elkészítése során plusz só hozzáadása már nem szükséges. Energia- és zsírtartalma viszonylag magas, mivel 100 g füstölt sonka kb. 370 kcal energiát, 33 g zsírt, 17 g fehérjét és 108 g koleszterint tartalmaz. A hagyomány szerint kaláccsal, retekkel fogyasztják, a régi magyar konyhában pedig almával vagy körtével is kedvelt volt.

A tojás a húsvéti ünnep talán legjellegzetesebb jelképe. A kereszténység elterjedésével vált szokássá, hogy Jézus mennybemenetelének, azaz a húsvét megünneplésekor a hívők a feltámadást jelképező tojást ajándékoztak egymásnak. A tojást okféle módon lehet felhasználni: hidegtálakon szerepelve díszítéshez, illetve reggelik alkotójaként szinte minden ünnepi asztalon megtalálható. 1 darab tyúktojás energiatartalma 68 kcal, fehérjetartalma 5,4 g, zsírtartalma 4,8 g, szénhidráttartalma pedig elhanyagolható. Koleszterintartalma magas, 1 db tojássárga 180 mg-ot tartalmaz (naponta maximum 300 mg koleszterin bevitel az ajánlott!). A tojás gazdag forrása a folsavnak, B-, A-, D-vitaminoknak, a cinknek és a vasnak, fehérjéi pedig magas biológiai értékűek.

A sonka mellé

A hagyományos húsvéti ételek mellett használjuk ki a tavasz előnyeit: fogyasszunk friss zöldségféléket (retek, újhagyma, stb.), például saláta formájában, melynek elkészítésénél a magas a zsír- és energiatartalmú majonéz helyett részesítsük előnyben a joghurtalapú önteteket.

A húsvéti menü sokszor hidegtálakból áll, amikhez általában kenyér, pékáru tartozik. Ezek közül a termékek közül érdemes a teljes őrlésű lisztből készült, különféle magvas, korpás kenyeret, illetve kiflit, zsemlét választani.

Az ünnepi terítéken friss gyümölcsök is szerepeljenek. Ezeket tehetjük vegyesen gyümölcstálba, valamint a hidegtálakat is díszíthetjük vele, és ez esetben természetesen a dísz ehető. Igaz, hogy a húsvétnak főként a sonka és a tojás a jelképes étele, de az asztalon a gyümölcstálnak fontos szerepe van, hogy a nassolások egy részét gyümölcsfogyasztással ki lehessen váltani.

Édességek

Mint minden ünnepkor, így húsvétkor is szerepet kapnak az édességek, desszertek: az ajándékba, esetleg a locsolásért kapott csokinyuszi, csokitojás elmaradhatatlan része az ünnepnek, főként a gyerekek körében; a házilag sütött sütemények mellett pedig hagyományosan szerepet kap a húsvéti kalács. Az édességfogyasztást érdemes az ünnepek alatt is a mértékletes határokon belül tartani: ne hagyjuk a gyerekeket egész nap édességet enni, a kisebb adag nyalánkságot (pl. egy csokitojás) pedig lehetőleg csak az ebéd után fogyasszák el.

A sütemények közül érdemes gyümölcs, illetve puding alapú finomságokat készíteni, mert ezeknek alacsonyabb az energiatartalmuk, mint a vajkrémes, illetve zsíros tésztás desszerteknek. Célszerű a sütiket is kis szeletekre vágni, és így tálalni, mert a húsvéti ünnepek alatt többször is veszünk belőle, illetve a locsolkodók több helyen is fogyasztanak desszertet. Az édesítőszerrel készített süteményeket a fogyókúrázók, valamint a cukorbetegek is fogyaszthatják.

Ossza meg:

Kövessen minket: