Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A legmegfelelőbb táplálék minden újszülött számára az anyatej. Különleges összetétele védi a gyermeket a fertőzésektől, a különböző anyagokkal szembeni túlérzékenység kialakulásától, s emellett könnyen is emészthető. Az anyatejes táplálás azonban nem csupán a tápanyagok miatt fontos a kisbabák és az édesanya számára.
A szoptatás az anya és gyermeke közötti bensőséges kapcsolat kialakításának egyik első és legfontosabb mozzanata. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy minden nő egyformán könnyen, jól és ügyesen tudja gyermekét táplálni, amikor ennek eljön az ideje. Valaha a leányok az őket körülvevő szoptatós anyáktól könnyedén elleshették szinte minden csínját-bínját e "művészetnek". Ma már ez koránt sincs így. Nem egy kismama tanácstalan és kétségbeesett, amikor valami általa rendellenességnek vélt változást észlel gyermeke szopási ritmusában. Osztogat tanácsokat szomszéd, barátnő, anyós, mely intelmek néha még egymásnak is ellentmondanak, nem hogy annak, amit a kismama a maga részéről a leghelyesebbnek érez.
A problémák nagy része azonban a sok aggodalom ellenére magától megoldódik, s az első hetekben jelentkező nehézségek a megszerzett gyakorlattal egyre ritkábban merülnek fel. Idővel, türelemmel és megfelelő technikával a szoptatás mind könnyebbé válik, s a megfelelő felkészülés a pontos ismeretek segítenek a kezdeti nehézségek leküzdésében.
A megfelelő szoptatási technika megismerését és elsajátítását a kismama még terhesen elkezdheti. De vajon a kisbaba honnan fogja tudni mit, hol keressen, hogyan csillapítsa éhségét? Az anyatermészet azonban gondoskodik gyermekeiről, a legtöbb baba általában tud is és akar is szopni, már a születését követő első órában. Szopási ösztönük rendszerint születésük után azonnal jelentkezik, s nagyon sok szakember véleménye szerint is az a leghelyesebb, ha az édesanyja a kicsit világra jötte után azonnal a mellére helyezi.
Az anyukák ösztönei már nem ilyen frissek és élesek. Körükben olykor szükség lehet útbaigazításra a tekintetben, hogy mit és hogyan tegyenek, s miképp kerüljék el a leggyakoribb hibákat.
A következő lépések talán első olvasatra bonyolultnak tűnhetnek, de semmi ok a riadalomra, a szoptatás egyszerűbb, mint e folyamatot a maga teljességében leírni. A helyes szoptatás elsajátításának számos előnye van. Egyfelől biztosak lehetünk benne, hogy a kisbaba ezen az úton a lehető legkevesebb erőfeszítéssel a legtöbb tejet veheti magához, másfelől megfelelő technikával megelőzhető a mellbimbók kisebesedése, túlérzékenysége. Az esetleges kezdeti "ügyetlenkedések" után a szoptatás mind a mama, mind a baba számára automatikussá válik.
Mellrehelyezés és kényelmes testtartás
Az első lépés a megfelelő mellrehelyezés elsajátítása. Fontos tudnunk, hogy a helyes "ráharapás" nem okoz fájdalmat az édesanyának. Ha mégis ilyet tapasztal a kismama, a rossz beidegződések kialakulásának megelőzése érdekében félbe kell szakítani a szoptatást, és újra kell próbálkozni.
Az első alkalmakkor a legkényelmesebben ülő testtartásban lehet megszoptatni a gyermeket. A helyszín lehet maga az ágy, ahol az anyuka pihen, egy kényelmes fotel vagy hintaszék, mindegy; fontos, hogy párnákkal megfelelően alátámaszthassa a kisbabát, úgy, hogy az kellően közel kerülhessen a mellekhez. A csecsemő teste az édesanya testével (mellével) szembe forduljon, feje az anyuka könyökhajlatába essen, hátát alkarjával, fenekét kezével tartsa. Ügyelni kell arra is, hogy a kisbaba feje ne bukjon se előre, se hátra, a mell eléréséhez ne kelljen a nyakát nyújtogatnia vagy fejét elfordítania. A gyermek megfelelő pozícióban tartásához egy párna is segíthet.
A megfelelő elhelyezkedés után a ráharapás következik. Ehhez alá kell támasztani a mellet úgy, hogy a kismama hüvelykujja legyen felül, míg a többi ujja alul. (Ez az ún. C-fogás, a mutatóujj és a hüvelykujj egy C-betűt formáznak.) ügyelni kell arra is, hogy az ujjak ne zavarhassák a kisbabát a szopásban. Ezt követően kell kínálni a mellet a kisbabának úgy, hogy annak ajkait az édesanya gyengéden megérinti a mellbimbóival. Ha a kisbaba feje éppen elfordult, segít a baba keresőreflexe: a kicsik mindig abban az irányban keresik édesanyjuk mellét, amelyik orcáját megérintik.
Amikor a kicsi nagyra nyitotta a száját, gyorsan közel kell vonni a mellhez, hogy a mellbimbó és a bimbóudvar minél nagyobb részét a szájába vehesse. Ha mintegy 2,5 cm-t eltakar, már elégedett lehet az anyuka, a kicsi szerencsésen vette az első "akadályt". A helyes ráharapáshoz fontos hogy a mellbimbó a baba szájának közepén, annak nyelve fölött helyezkedjék el. Nem jó az sem, ha túl közel van a gyermek, mert az apró orrnyílásokat könnyen elfedheti az édesanya melle, a legjobb, ha a pici orrocska éppen csak érintik a mellet.
A rossz technika ne rögzüljön!
Ha mégis elzárnánk a levegőt a kicsi elől, úgy a gyermek testét kell közelebb vonni, s nem felülről megnyomni a mellet. Ha a szoptatás mégsem megy elsőre a legjobban, vagy az anyuka fájdalmat érez, úgy célszerű a szoptatást megszakítani, majd újra próbálkozni. Ez sokkal okosabb, mintha a kismama beletörődne abba, hogy minden szoptatás fájdalommal jár, mert a helytelen szopási technika később a mellek kisebesedését is okozhatja, s mivel a rögzült rossz technikán a kicsik később sokkal nehezebben változtatnak, jobb, ha azokat meg sem tanulják.
Ahhoz, hogy félbeszakítsuk a szoptatást, az anya helyezze egyik ujját a kicsi szájának szegletébe, és gyengéden húzza el a csecsemő arcát. Ha túl erősen harap rá a mellbimbóra, kicsit le kell húzni a baba állkapcsát, miközben arcát gyengéden összenyomjuk. Ha mindeközben fennhangon "figyelmeztetjük" is, hogy valamit nem jól csinál, bár nyilvánvalóan szavainkat nem érti, gesztusainkkal együtt "értelmezve" később már tudni fogja, hogy újbóli figyelmeztetésünk esetén hol "rontott el" valamit.
Vannak kisbabák, akik születésüktől fogva tudják, hogyan kell mindezt csinálni, másoknak elkel egy kis segítség. Kis odafigyeléssel azonban minden kisbaba gyorsan megtanulja. Ha viszont már megtanulta, öröm nézni, ahogy eszik a pici, kis arcának minden izma megmozdul a nagy igyekezetben. Ha a baba jó helyzetben és a megfelelő technikával szopik, nincs szükség arra, hogy időt szabjunk neki. Ne feledjük, nem csak táplálkozásról van szó, anyai közelségről, biztonságérzetről is.
A legjobb, ha mindkét mellből szoptat a kismama, de csupán az egyenlősdi kedvéért nem kell félbeszakítani egy jóízű ebédet. Ha abbahagyja az egyik mellen a szopást, elég, ha akkor ajánlja fel neki a mama a másikat is. Ha kívánja, úgyis folytatja, ha nem, majd legközelebb, pár óra múlva.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
