Magyarországon a népesség kb. egy százalékát érinti a lisztérzékenység, vagyis a gluténintolerancia (coeliakia, cöliákia), ami egész életen át tartó intoleranciát jelent a gabonafélék egyik alkotóelemével, a glutén (más néven sikér) nevű fehérjével szemben. A betegség kezelésének egyetlen módja van: a gluténmentes étrend.
Korábban már számos tanulmány számolt be arról, hogy a lisztérzékenység kialakulásában a genetikai tényezők mellett környezetiek is szerepet játszanak, mint például a kisgyermekkori étkezési szokások, így érdekes kérdés, hogy az anyatejes táplálásnak van-e szerepe a betegség megelőzésében.
Az angliai Manchester egyetemén egy kutatócsoport a témát kutatva áttanulmányozta a közelmúlt szakirodalmát és hat olyan tanulmányt talált, mely kapcsolatot mutatott ki a szoptatás és a lisztérzékenység kialakulásának csökkent rizikója között.
Az összesen kb. 900 lisztérzékeny és 3500 egészséges kisgyerekre vonatkozó adatok alapján a kutatók azt állapították meg, hogy minél tovább szoptatták a gyerekeket, annál kisebb volt náluk a betegség kialakulásának esélye. Az első gluténtartalmú ételek bevezetésekor azoknál a gyerekeknél, akiket rendszeresen szoptatott az édesanyjuk, 52%-kal kisebb arányban fejlődött ki a betegség azokhoz képest, akiket nem szoptattak.
Az, hogy az anyatejes táplálás nyújtotta védettség valójában mennyire tartós, még további tisztázásra vár, mint ahogyan az is, pontosan hogyan nyújt védelmet a szoptatás a betegség ellen. Mindenesetre érdemes betartani az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlását, mely szerint a csecsemők legalább féléves korukig kizárólag anyatejet kapjanak, ezenkívül a gluténtartalmú élelmiszereket is érdemes később bevezetni a kisgyermek étrendjébe.