2024. Július 23. kedd
A Semmelweis Egyetem 2019-ben útnak indult nagy sikerű tudománynépszerűsítő, ismeretterjesztő előadássorozata, a Szenior Akadémia immár 8. szemeszterébe lépett: február 6-án dr. Falus András immunológus, genetikus a koronavírus-járvány tanulságairól tartott előadást az online közönségnek.

Dr. Falus András, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet professor emeritusa 2020-ban már tartott egy előadást a Szenior Akadémia előadássorozat keretében – akkor a koronavírusról mint a molekuláris immunológia kihívásáról beszélt. Most A pandémia tanulságokkal és felelősséggel – immunológiai, genetikai és szociológiai leckék a koronavírusról című előadásában az elmúlt évek koronavírussal kapcsolatos tanulságait foglalta össze. A világjárvány egy olyan helyzetet hozott létre, amire 100 éve nem volt példa, az utolsó nagy világjárvány a spanyolnátha volt az 1920-as években – fogalmazott. A John Hopkins Egyetem által működtetett, a koronavírussal kapcsolatos adatokat világszinten összegző honlap friss adatait idézve elmondta, a COVID-19 vírussal mintegy 676 millió ember fertőződött meg, 6,7 milliónál több a halálos áldozatok száma, az aktív fertőzötteké pedig jelenleg több mint 20 millió.. A magyarországi adatokat is ismertette: 2,2 millió fertőzés mellett jelenleg 4 ezer az aktív fertőzöttek száma, és 48 ezernél többen haltak meg a koronavírus szövődményeinek következtében. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a globális számok az információáramlás és a szűrőprogramok eltérő színvonala miatt feltehetően alábecsültek, az Egészségügyi Világszervezet világszerte 15 millióra teszi a halálos áldozatok számát.

Koronavírus kutatás

Dr. Falus András hangsúlyozta: a koronavírus-fertőzés akut szakaszában a tüdőt érintette az elsődleges hatás, a tüdőhólyagocskák és a hajszálerek között egy olyan gát keletkezett, ami fulladást okozott, a poszt-COVID szakaszban pedig idővel egyre több szervi panasz jelent meg (például szédülés, kardiovaszkuláris panaszok, trombózis, vese- és bőrproblémák). Mint elmondta, az akut fertőzésen átesett betegek negyede valamilyen poszt-COVID-szindrómában szenved. Ennek okáról több elmélet is keletkezett, jelenleg az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy azok az emberek szenvednek a hosszú-COVID-szindrómában, akár hónapokkal a fertőzés után, akik valamilyen előzetes vírusfertőzésen estek át: a legtöbb vírusfertőzés serkentő hatása van a gyengeségre, a szédülésre és az idegrendszeri, neurokognitív tünetekre – tette hozzá. Kiemelte, hogy a poszt-COVID tünetegyüttes egy teljesen új belgyógyászati szindróma, és világszerte létesülnek olyan új kórházi egységek, amelyek ennek kezelését tűzik ki célul.

A vírusok működéséről dr. Falus András elmondta: jellegzetes stratégiákkal próbálják becsapni az immunrendszert, például változtatják az antigénjeiket, vagy generalizált immunszupressziót okoznak. A járvány elején kiderült, hogy idős embereknél a halálozás sokkal magasabb, mint a fiatalabb korosztályoknál, a 80 év fölöttieknél angol és olasz adatok alapján majdnem 40 százalékos volt a mortalitás – emelte ki. Amikor elkezdték arra a kérdésre keresni a választ, hogy a gyerekek szervezetét mi végi meg a koronavírus-fertőzés súlyos szövődményeitől, az derült ki, hogy a szervezetükben nagyobb számban termelődő interferon és az interleukin 17 nevű citokineknek köszönhetjük ezt– tette hozzá. Nagyon lényeges, hogy a mindenkori döntéshozók prioritásként tekintsék a hazai közegészségügy radikális fejlesztését. Emellett a gyerekkortól tartó edukáció és a világos, őszinte kommunikáció kikerülhetetlen feltétele a feltehetően elkövetkező járványok megfelelő kezelésének – hangsúlyozta.

Dr. Falus András előadásában beszélt még a vírus genetikai mutációiról és az emberi gének megbetegedéshez való viszonyáról, illetve a pandémia társadalmi és szociológiai hatásairól is. Mint elmondta, hosszabb távon az várható, hogy legyengül a vírus, egy egyszerű náthavírussá mutálódik, ami már nem okoz a korábbiakhoz hasonló hullámokat. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás hatásai miatt nem zárható ki újabb világjárványok kialakulása, ezért fontos, hogy leszűrjük a COVID-járvány kezelésének tanulságait.

Dr. Falus András Széchenyi-díjas immunológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az immunológia és a funkcionális genomika határterületének, valamint a komplementrendszer molekuláris genetikájának nemzetközi hírű kutatója. 1994-től 18 éven át vezette a Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézetet. Több tudományos társaság vezető tagja volt: a többi között a Magyar Immunológiai Társaság elnökeként dolgozott, tagja a Magyar Biológiai Társaságnak, a Magyar Humángenetikai Társaságnak, a Magyar Biokémiai Egyesületnek, valamint az Amerikai Immunológiai Társaságnak és a Brit Immunológiai Társaságnak is. Kutatási területei korábban a gyulladásos citokinek hatásmechanizmusa, a citokinreceptorok jelátvitelének molekuláris szerveződése voltak. Kiemelt kutatási területe a génhálózatok és a microRNS szabályozása. Érdeklődése a 2000-es évek vége felé a bioinformatika felé fordult. Jelentősebb eredményei közé tartozik a hisztamin szabályozó szerepének elsőként történő igazolása a melanóma növekedési faktoraként, valamint a hisztaminreceptorok ellentétes funkcionális jelentőségének kimutatása tumorburjánzásban. Több mint háromszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. 1993 és 2007 között számos immunológiai tankönyvet írt és szerkesztett.


Forrás: Semmelweis.hu
2023. 02. 13.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés