Elmondásuk szerint a vizsgálat alapján megjósolható, hogy ki mikor fog meghalni, ki az, akinél magas a kockázat a demencia kialakulására, továbbá jelentős hatása lehet az orvostudományra valamint a nyugdíj és biztosítási rendszerekre is. A King’s College London kutatócsoportja szerint a „biológiai életkor” meghatározása hasznosabb és nagyobb jelentőséggel bír, mint a születési dátum. A Genome Biology című folyóiratban megjelent közlemény ugyanakkor nem ad útmutatást azzal kapcsolatban, hogy miként lassítható le az öregedés folyamata. A vizsgálat során az „öregedés jeleit” keresték az emberei sejtekben, mégpedig 150 gén kifejeződésének vizsgálatával.
Kezdetben 54.000 gén aktivitását vizsgálták egészséges, döntően mozgásszegény életet élő, 25‑65 éves önkéntesekben, majd a markerek számát lecsökkentették a végleges 150 génre. „Az egészséges öregedésnek vannak bizonyos jelei, amelyek minden emberi szövetben megtalálhatóak, és úgy tűnik, hogy ennek számos tényező, például az élettartam és a kognitív hanyatlás szempontjából is prognosztikai jelentősége van.” – nyilatkozta Jamie Timmons, a King’s College London professzora a BBC News oldalán. „Úgy tűnik, hogy ezeket a markereket 40 éves kor felett fel lehet használni annak vizsgálatára, hogy az egyén mennyire „jól” öregszik.”
A kutatócsoport véleménye szerint az „egészség” és az „életkor” két eltérő fogalom. Bizonyos életmódbeli szokások, például ha valaki egész nap csak a kanapén üldögél, káros lehet az egészségre, ugyanakkor lehetséges, hogy nem befolyásolja a szervezet öregedésének sebességét. A kutatócsoport véleménye szerint az egészségi állapotról pontosabb képet adhat, ha az életmódbeli tényezőket és a biológiai kort egyaránt figyelembe vesszük. A tudósok kipróbálták a tesztet 70 éves svéd férfiaktól származó mintákon. Meghatározták, hogy ki az, akinél az öregedés megfelelő ütemben zajlik, ki az, aki túl gyorsan elöregedett és megpróbálták megjósolni, hogy ki fog meghalni az elkövetkezendő pár évben. „A teszt alkalmazásával meg lehet mondani, hogy kik azok, akik szinte lehetetlen, hogy a közeljövőben meghalnak, és kik azok az emberek, akiknél közel 45% a valószínűsége annak, hogy nemsokára meghalnak.” – mondta Timmons professzor.
Egészségügyi következmények
Az Egyesült Királyságban a tervek szerint a tesztet alkalmazni fogják a szervtranszplantációban is, ugyanis ennek segítségével megmondható, hogy kik azok, akik csak az életkorukat tekintve öregek, mégis a „biológiai életkoruk” szempontjából fiatalabbak, ezért a szervadományozásba biztonságosan bevonhatók.
A kutatók szerint az eljárás megváltoztathatja a rákszűrés gyakorlatát, ugyanis azoknál az embereknél, akik kimutathatóan gyorsabban öregszenek, fiatalabb korban kellene elvégezni a szűrővizsgálatokat. Timmons professzor szerint a teszt hasznos lehet a demencia kialakulásának előrejelzésében. Elmondása szerint a tesztet más vizsgálati módszerekkel együtt alkalmazva azonosíthatók azok az emberek, akiknél a legmagasabb a neurodegeneratív betegségek kialakulásának kockázata, így be lehet vonni őket különböző klinikai vizsgálatokba. „Olyan módszerekre van szükségünk, amelyekkel azonosíthatók azok a páciensek, akiknél igen nagy a kockázat arra, hogy 10-20 év múlva valamilyen betegség alakul ki, és azt gondolom, hogy ennek a tesztnek éppen ezért lehet olyan nagy jelentősége.” – tette hozzá Timmons professzor.
A biztosítókat is érdekelni fogja
A kutatócsoport tisztában van azzal is, hogy ha ellenőrizhetővé válik az emberek biológiai életkora, annak jelentős hatása lesz a nyugdíjak és a biztosítási díjak meghatározásánál is. „A teszt kétségtelenül számos további kérdést is felvet és további vitákra ad lehetőséget. Ugyanakkor minket az életkorunk alapján ítélnek meg, és ennek a vizsgálati módszernek a segítségével ez okosabban is megoldható.” – nyilatkozta Timmons porfesszor a BBC-nek. „Az eredmények alapján például dönthetsz úgy, hogy nem fizetsz be annyi pénzt a nyugdíjadra, hanem élvezed az életet, mint ahogy most is.”Dr. Neha Issar-Brown a UK’s Medical Research Council munkatársa elmondta: „Az új tesztnek nagy jelentősége lehet, hiszen segíthet kifejleszteni olyan kezelési módszereket, amik hozzájárulhatnak a jó életminőségben megélt öregedéshez.”
„Az egyik legnagyobb kérdés az emberi szervezet biológiai működéseit tekintve, hogy pontosan hogyan öregszünk és ez milyen hatással van a tágabb értelembe vett egészségi állapotunkra és bizonyos betegségek, például az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatára.” – mondta Dr. Eric Karran az Alzheimer’s Research UK jótékonysági szervezet munkatársa. „Igen nagy az érdeklődés olyan vérvizsgálati módszerek kifejlesztésével kapcsolatban, amelyekkel ki lehet mutatni például az Alzheimer-kórt, de ezeket a teszteket szigorúan ellenőrizni kell, hogy elég pontosak és érzékenyek-e, mielőtt a klinikai gyakorlatban is használják.”