A bőrrák egy súlyos, rosszindulatú daganatos betegség, mely a rákos megbetegedések 40 %-át teszi ki. Különböző fajtáinak közös jellemzője, hogy az UV-sugárzásnak kitett bőrfelületeken jelennek meg leggyakrabban. A megbetegedések számának szaporodása összefüggésbe hozható az ózonréteg elvékonyodásával és a megváltozott napozási, szoláriumozási szokásokkal egyaránt.

10-ből egy arcplasztikára specializálódott sebészt felkereső páciens olyan mentális problémával küzd, melyben zavart szenved saját testük észlelése. A Baltimore-i John Hopkins University által végzett tanulmány szerint a betegség előfordulási gyakoriságának ellenére a plasztikai sebészek csak kevesebb, mint 5 %-át ismerik fel ezeknek a betegeknek. Ezt a típusú mentális zavart diszmorfofóbiának (rövidítve BDD), vagy testdiszmorfiás zavarnak is nevezik. Legfontosabb tünetei: testérzékelési zavar, folyamatos elégedetlenség egyes testrészekkel, azok torznak érzése, rejtegetése, ellenőrizgetése és szorongásos zavarok kialakulása.

A University College London legutóbbi kutatása szerint azoknak az idősebb embereknek, akik csípőtáji törést szenvednek el, háromszorosára növekszik a halálozási rizikójuk a balesetet követő első évben. Valamekkora kockázatemelkedés még a baleset után 8 évvel is kimutatható. Ennek oka többek közt az, hogy a műtétet követően esetlegesen fellépő szívproblémák, tüdőgyulladás és vérrögképződés rendkívül sérülékennyé teszi az érintett pácienseket.

Télen még több időt töltünk a televízió előtt, mint az év többi részében. Pedig érdemes lenne ezt az időt lerövidíteni annak érdekében, hogy ne fájduljon meg a derekunk. Ausztrál kutatók szerint ugyanis, a hát- és deréktáji panaszok kapcsolatba hozhatók a tévénézéssel, és ez főleg azokat a nőket érinti, akik naponta 2 óránál többet ülnek a TV előtt. Dr. Arnold Dénes Arnold, a Fájdalomközpont fájdalomspecialistája, és Sekk Patricia a Fájdalomközpont gyógytornásza ennek a mozgásszervi problémának az megelőzési lehetőségeiről és kezelési módjairól beszél.

Aki sportol, az biztosan egészséges, gondolhatjuk azok alapján, amit a mozgás jótékony hatásairól tudunk. Az azonban talán kevésbé közismert tény, hogy az intenzíven sportolók között gyakoriak a szív szerkezetét, illetve funkcióját érintő különböző eltérések, mint például a szív megnagyobbodása, a szívizom megvastagodása, a szívüregek kitágulása, vagy éppen az alacsony pulzusszám. Mit jelentenek ezek az elváltozások? Mire kell gondolnunk, ha azt halljuk, hogy valakinek sportszíve van? Miért van szüksége a hobbi- és élsportolóknak egyaránt rendszeres kardiológiai szűrésére? Ezekre a kérdésekre válaszol Dr. Sztancsik Ilona, a Sportorvosi Központ sportorvos-kardiológusa.

Egyre több azoknak az irodai dolgozóknak a száma, akik krónikus ízületi fájdalmakról számolnak be. Ennek elsősorban a napi több órás egy helyben ülés, valamint a túlzott számítógép használat az oka. Fokozza a problémát az is, hogy sokan nem táplálkoznak helyesen, munkaidő után pedig nem fordítanak elég figyelmet a megfelelő mennyiségű mozgásra. Az elhízás és a mozgáshiány ugyanis jelentősen súlyosbítja a panaszokat. Arról kérdeztük Dr. Arnold Dénes Arnoldot, a Fájdalomközpont fájdalomspecialistáját, hogy melyek azok a leggyakoribb mozgásszervi megbetegedések, amely az irodai dolgozókat érintik, és hogy milyen terápiát javasol ezeknek a panaszoknak a megszüntetésére.

A 2-es típusú cukorbetegség általában lappangva, hosszú időn keresztül alakul ki, ám több állapot is fellép, még mielőtt diabetes lesz a diagnózis. Ilyen megelőző állapot az inzulinrezisztencia, az emelkedett éhomi glükóz szint, a csökkent glükóztolerancia. Bár létezik a WHO által megadott határérték, melytől fennáll a prediabetes, azaz a cukorbetegséget megelőző állapot, ám az Amerikai Diabetes Társaság szerint csökkenteni kellene a határértéket. A témáról dr. Polyák Annamáriával, a Budai Endokrinközpont diabetológusával beszélgettünk.

„Rágd meg az ételt!” Sokunknak ismerős lehet az előző mondat a gyerekkorából. Egy nemrégiben megjelent kutatás szerint bölcsek lennénk, ha megfogadnánk ezt a tanácsot. Az eredmények szerint az étel megrágásával olyan immunsejtek szabadulnak fel, melyek védelmet nyújtanak a fertőzésekkel szemben. A kutatás az Immunity című kiadványban jelent meg.

Napjainkban a vérátömlesztés jóformán rutineljárásnak számít a kórházi betegellátásban. Az Amerikai Egyesült Államokban körülbelül 5 millió páciens részesül transzfúziós kezelésben évente. A Columbia University Medical Center kutatói által végzett legutóbbi tanulmány szerint viszont a transzfúzió előtt hosszabb ideig tárolt vérkészítmények a bennük felhalmozódó, potenciálisan káros mennyiségű vastartalom miatt akár ártalmasak is lehetnek a páciensek számára.

Az elmúlt évben több mint 27 millió elektronikus egészségügyi adathoz fértek hozzá jogosulatlanul az Egyesült Államokban. A szakemberek szerint hamarosan eljön az idő, hogy jelszó helyett a páciens szívverése lesz az, amelynek segítségével ezek az adatok hozzáférhetők lesznek.