A biomarkerek olyan fontos kérdések megválaszolásában játszanak szerepet, mint: ki az, aki beteg, ki egészséges, illetve utóbbi megbetegedhet-e egy bizonyos betegségben. Ki, mikor és milyen kezelésben részesüljön, illetve a beteg hogyan reagál egy adott terápiára és mikor lesz újra egészséges? Sok tudós úgy gondolja, hogy a jövőben a biomarkerek jelentik az egyénre szabott gyógyítás kulcsát.

Újra és újra felmerül, megosztja a szakembereket a kávé esetleges daganatmegelőző hatása. A legújabb amerikai kutatás szerint napi több csésze kávé jelentős mértékben csökkentheti a béldaganatok kockázatát.

Egy nemrég publikált tanulmány szerint gátlásossá és szorongóssá tehetik a gyerekeket az úgy nevezett helikopter-szülők, akik a korai fejlődési szakaszban állandóan a gyerekük körül legyeskedve kevés önálló teret hagynak a kicsiknek.

Holland kutatók szerint a rendszeres vízfogyasztás segíthet enyhíteni a fejfájást és a migrént, ezzel is csökkentve a napi gyógyszeradagot.

Jobb kedvűek, kiegyensúlyozottabbak, boldogabbak az idős emberek – állítják a Northeastern Egyetem kutatói.

Tudományos tanulmányokban 200 különböző tünetét gyűjtötték össze, melyek közül egyénenként jó néhány a legváltozatosabb variációkban, nagyon eltérő súlyosságban nyilvánulhat meg. Van, aki alig veszi észre, mások munkaképtelenné válnak tőle. Kinek a lelkét gyötri, kinek a testét vagy éppen mindkettőt. Egyre többet tudunk premenstruációs szindrómáról és annak kezeléséről.

Kaliforniai kutatók új védőoltást dolgoztak ki, amelynek segítségével hosszútávú védettséget lehet biztosítani az influenzavírus különböző törzseivel szemben. A CR9114 fantázianévre keresztelt antitest kísérleti egerekben az influenza B két törzse és az influenza A esetén is hatékonynak bizonyult.

Cikkünk nem csak hölgy olvasóinknak szól! Az egészséges, ápolt lábfej az igényes urak büszkesége is egyben.

Az egyre népszerűbb mediterrán diéta nemcsak finom és egészséges, de akár halálos betegségektől is megóvhat bennünket - derült ki a La Trobe Egyetem kutatásából.

Az országban mintegy 18 ezer szívkoszorúér-tágítást végeznek évente: a szűkület vagy elzáródás megszüntetése érdekében speciális fémhálót, úgynevezett „stent”-et ültetnek a betegbe. Ez az eszköz eddig élete végéig bent maradt a betegben, most azonban Magyarországon is megtörtént az első szervezetben felszívódó stent beültetése.