A munkahelyi stressz mellett a túlórázás is káros az egészségre: csökkenti a kognitív funkciókat és szintén növeli a szívbetegségek kialakulásának, valamint az annak következtében való halálozás esélyeit. A japánok ezt „karoshi”-nak nevezik, ami túlterhelés okozta halált jelent.
A munkahelyi stressz és a szívkoszorúér-betegségek közötti összefüggésről már eddig is számos tanulmány készült. Ezek közvetve vagy közvetlenül alátámasztották a feltételezett kapcsolatot, azonban ezeknek, a szívbetegséget is előidézhető mechanizmusai még mindig tisztázatlanok. A kutatók szerint fokozott figyelmet kellene fordítani a munkahelyi körülmények és a szívbetegségek közötti összefüggések kimutatására, már csak azért is, mivel mára a modern élet velejárójává vált a túlterheltség, valamint más egyéb pszichológiai stresszorok (stresszt kiváltó erős külső vagy belső hatás) megjelenése is.
Mindenesetre a kutatók úgy vélik, a pszichoszociális munkakörnyezet és a stresszes munkával töltött órák száma fontos egészségügyi mutatót jelenthet a foglalkoztatott népesség szempontjából. A kemény munka és a túlórázás ráadásul más egészségtelen viselkedésmóddal is összefügg, például az elhízással, habár ezek az összefüggések sem bizonyítottak még egyértelműen.
Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy a foglalkoztatottak – szemben a munkanélküliekkel, rokkant nyugdíjasokkal, vagy éppen a nyugdíjasokkal – rendszerint egészségesebbek. Ennek magyarázata lehet, hogy az olyan munkahelyen ahol a munkáltató kedvező munkafeltételeket teremt, az emberek elkötelezettek lesznek, míg ellenkező esetben elvesztik az önbecsülésüket és romlik az egészségi állapotuk.