Mikor kell hepatológushoz és mikor gasztroenterológushoz fordulni?

Mivel foglalkozik a gasztroenterológus és a hepatológus?

A gasztroenterológia alapvetően az emésztőrendszerrel, annak betegségeivel foglalkozik, de van tudása a máj működéséről is. Ez utóbbiban azonban egy külön szakterület, a hepatológia tud mélyebben elmerülni, ugyanis a hepatológus tulajdonképpen „májdoktor”. A hepato szó jelentése máj, a hepatológus azonban nem csak a májjal, hanem az epeút összes szervével tisztában van, vagyis a májbetegségeken kívül az epeproblémákat is képes diagnosztizálni és kezelni. Mivel pedig ebben a szervrendszerben szerepe van a hasnyálmirigynek is, ennek vizsgálatát egy hepatológus és egy gasztroenterológus is el tudja végezni (jellemzően utóbbi szokta), ugyanis az egyik szerv betegsége hatással van a többire is. Egyes hepatológusok pedig kifejezetten a végstádiumú májbetegségekre és májátültetésre specializálódnak.
- Úgy fogalmazhatunk, hogy minden hepatológus gasztroenterológus is egyben, de ez fordítva nem feltétlenül igaz. Vagyis a gasztroenterológiai szakvizsga után lehet a hepatológia irányába szakosodni – foglalja össze a tudnivalókat Németh doktornő.

Mivel foglalkozik tehát a májorvos?

Alapvetően májproblémák kapcsán jutnak el az emberek a hepatológushoz. Ezeknek sokszor és sokáig nincs jellegzetes tünete, csak esetleg egy más célból elvégzett laborvizsgálat kapcsán tűnik fel, hogy a májfunkciós értékek eltérnek a normálistól. Néha az általános tünetek, például hasfájás, emésztési zavarok miatt felkeresett gasztroenterológus javasolja, hogy érdemes hepatológus szakorvoshoz fordulni. Utóbbi olyan betegségeket próbál felfedezni vagy kizárni, mint például a hepatitiszek (májgyulladások), zsírmáj (ami kialakulhat az alkoholbetegség talaján, de attól függetlenül is), májcirrózis, akut vagy krónikus májelégtelenség és májdaganat. Ritkább kórképek is előfordulnak a hepatológiai praxisban, mint a Wilson-kór vagy az autoimmun májbetegségek.
Ugyancsak a hepatológus foglalkozik az epeúti betegségekkel, többek közt az epevezeték szűkülettel, az epekővel, az epepangással, az epehólyag-gyulladással és az itt kialakuló daganatokkal.

Ezekkel a tünetekkel érdemes gasztroenterológushoz vagy hepatológushoz fordulni

A gasztroenterológust akkor érdemes felkeresni, ha ilyen panaszok mutatkoznak: hasi fájdalom a has bármely részén, puffadás, gyomorégés, reflux, indokolatlan fogyás, étvágytalanság, székelési szokások változása (székrekedés/hasmenés, véres széklet), nyelési nehézségek, bármilyen emésztési probléma. Ugyanakkor, ha hirtelen fellépő, nagyon erős hasi fájdalom, hányinger és hányás jelentkezik, nem szabad késlekedni, mentőt kell hívni, elsősorban a hasnyálmirigy gyulladás sürgős ellátása miatt.
- Amikor valódi májbetegségre utaló tünetet észlel valaki, az általában arra utal, hogy a kezdeti szintnél már valamennyire előrehaladottabb az állapot. Ilyenkor a hepatológus az illetékes. Hepatitisz vagyis májgyulladás gyanúját vetheti fel, ha rossz közérzet, kimerültség, ízületi- és izomfájdalom, hányinger, fejfájás, jobb bordaív alatti fájdalom és bőrkiütések jelentkeznek. Ezek a panaszok az akut és a krónikus formánál is érvényesülhetnek, bár a sötét vizelet és a világos széklet már inkább csak a krónikus májgyulladásra jellemző és a sárgaság is csak későbbi fázisban jelentkezik. A bőr és a szemfehérje elszíneződésének közvetlen oka, hogy a máj funkciózavara miatt nem tudja hatékonyan lebontani a vörösvértestek lebomlásakor keletkező bilirubint – ismerteti dr. Németh Alíz, a Gasztroenterológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus.- Ugyanakkor ha valaki még éppen tünetmentes, de valamilyen rizikófaktorral él, például alkoholbeteg vagy elhízással küzd, esetleg valamilyen más betegség miatt van nagyobb kockázata a májbetegségnek, érdemes szűrés jelleggel részt vennie hepatológiai vizsgálaton, amelynek a laborvizsgálatokon és fizikális vizsgálaton túl fontos része lehet a fájdalmatlan máj szerkezeti vizsgálat is.