2024. December 11. szerda
Nem feltétlenül bal oldalon jelentkezik a mellkasi fájdalom ? -  Jelek, amelyek utalhatnak a mellkasi fájdalom eredetére ? -  Nem feltétlenül elég csak a nyugalmi EKG?
Sokan akkor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, ha terhelik magukat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, legyintenek rá. Holott ezt a tünetet ki kell vizsgálni, és ahogyan dr. Vaskó Pétertől, a KardioKözpont szakorvosától tudható, nem feltétlenül csak nyugalmi EKG vizsgálattal.

Nem feltétlenül bal oldalon jelentkezik a mellkasi fájdalom ?

A mellkasi fájdalom az esetek nagyobb részében nem kifejezetten erős, szorító érzésként jelentkezik, inkább csak bizonytalanabb érzet mutatkozik a szegycsont környékén. Ez többnyire pihenés hatására, amikor a páciens abbahagyja az éppen végzett tevékenységét, megszűnik. Az ilyen fel-felbukkanó mellkasi fájdalom számos betegség tünete lehet, amilyen például a reflux, az asztma, a bordaporc gyulladás, vagy akár a szívinfarktus tüneteit sokszor „utánzó” pánikbetegség. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás.

Mellkasi fájdalom ekg

Nem kivizsgálási folyamatra, hanem mentőre van szükség, ha a mellkasi fájdalom nyugalomban sem szűnik meg, ha hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus, verejtékezés, vállakba, karokba, állkapocsba sugárzó fájdalom kíséri. Természetesen ekkor sem biztos, hogy szívinfarktus áll a háttérben, hiszen az említett pánikbetegség, a mellhártya- vagy tüdőgyulladás is okozhat ilyen panaszokat, de mindenképpen fontos a gyors ellátás. Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem mindig kísérik az infarktust ilyen erős tünetek, hiszen azt ezt átélt idősebbek, nők és cukorbetegek néha ennél jóval enyhébb fájdalomról számolnak be.

Jelek, amelyek utalhatnak a mellkasi fájdalom eredetére ?

A szívprobléma miatt kialakuló mellkasi panasz néhány dologban különbözhet a pánikbetegség hasonló típusú tüneteitől. (Ezek természetesen csak általános megfigyelések, az egyedi esetek különbözhetnek ettől.) - Jellemzően fizikai aktív során alakul ki, míg a pánikbetegség tünetei sokszor nyugalmi helyzetben jelentkeznek. - A mellkasi fájdalom, ami nem feltétlenül csak a bal oldalra korlátozódik, először bizonytalan érzésként bukkan fel, és egyre fokozódó, kifejezett fájdalmat okoz. - A fájdalom kisugárzik más testrészekbe is, mint a váll, az állkapocs, a karok. - A szívproblémánál inkább nyomás, szorítás érzékelhető, míg a pánikbetegség többnyire éles, ijesztő fájdalmat produkál a mellkasban.

Nem feltétlenül elég csak a nyugalmi EKG?

Mellkasi panasz esetén feltétlenül szükséges a kardiológiai kivizsgálás, amelynek első lépése a panaszok megismerése. Ez már sok mindenről árulkodhat, többek közt a gyógyszerszedésről is, ami igen fontos információ, már csak azért is, mert a például a bétablokkolók befolyásolhatják a nyugalmi, de főként a terheléses EKG eredményét - mondja dr. Vaskó Péter, a Kardio Központ kardiológusa. – Ez utóbbi vizsgálat azért fontos, mert vannak olyan betegségek, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak fizikai terhelésre jelentkeznek. A terheléses EKG-val ugyanis azt tudjuk megfigyelni, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve milyen tünetekkel reagál a szívizom, ha nem kap elég oxigént. Ekkor jelentkezhet például a mellkasi fájdalom, vagy akár a nehézlégzés, ritmuszavar. Ezen kívül az esetek egy részében szükséges még a teljes vérkép- és vizeletelemzés és a szívultrahang is. A cél, hogy beazonosítsuk a mellkasi fájdalom és a többi panasz okát, és ha szükséges, elkezdődhessen a célzott kezelés.


Forrás: KardioKözpont
2019. 01. 24.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés