Szorító mellkasi fájdalom - szívinfarktus vagy pánikbetegség?

Nagyon hasonlóak a tünetek

A szívinfarktus és a pánikbetegség tünetei nagyon hasonlítanak, de fontos tudni, hogy mindkét betegség más-más mechanizmussal alakul ki. A pánikbetegség esetében az agy vészjelzéseket küld a szervezetnek egy olyan szituációban, amikor az nem lenne indokolt, adrenalin termelődik, és kialakul egy menekülési reakció. Ezt mellkasi fájdalom, szorongás, heves szívdobogás, légszomj, pánik, félelem kíséri, amikor a páciens úgy érzi, hogy azonnal el kell rohannia a helyszínről. Kiválthatja a zárt tértől való félelem, egy megoldatlan lelki konfliktus, a túl sok stressz, de látszólag minden magyarázat nélkül is megjelenhet.

600 állatos póló, amitől leesik az álla > > >

Mi történik szívinfarktus alatt?

Ha valakinek szívinfarktusa van, akkor a szívet tápláló koszorúerek záródnak el, a szívizomzat egy területének vérellátása megszűnik. Az oxigénhiány miatt, a szívizomrész elhal, így romlik a szív pumpafunkciója, a test szövetei nem kapnak megfelelő mennyiségű oxigént. Jellemzően a szegycsont mögött szorító, nyomó, markoló jellegű mellkasi fájdalom jelentkezik, mely a bal vállba is sugározhat. Eközben a szívinfarktus elszenvedője gyenge, erőtlen, fullad, verítékezik. A panaszok nem szűnnek meg idővel, és amíg a pánikroham nem veszélyezteti az életet, a szívinfarktusnak halálos kimenetele is lehet. Ilyenkor azonnal hívni kell a mentőt, mert a késlekedés az életet veszélyeztetheti. Fontos megjegyezni, hogy szívinfarktus jelentkezhet fájdalom nélkül is, sőt olyan furcsa tünettel is, mint öklendezés – ezek felismerése még nehezebb.

Egészséges fejbőr, gyönyörű haj -  holt-tengeri iszapos samponszappannal.>>>

Az alapos kardiológiai kivizsgálás mindkét esetben fontos

A pánikbetegség gyógyszeresen, illetve pszichoterápiával kezelhető, de feltétlenül szükséges a pánikbeteg kardiológiai kivizsgálása annak érdekében, hogy a szívproblémákat kizárják. Különösen akkor lényeges ez, ha az illető valamilyen rizikófaktorral rendelkezik, tehát magas a vérnyomása, 40 év feletti, túlsúlyos, magas a koleszterinszintje, vagy ha a családjában már előfordult szív-érrendszeri megbetegedés. „Tehát, ha valakinél a fenti panaszok jelentkeznek, mindenféleképpen forduljon kardiológushoz. Fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés, illetve EKG-t követően az orvos meg tudja állapítani, hogy van-e szív eredetű oka a panaszoknak” – tanácsolja dr. Vaskó Péter, kardiológus.

Folyamatos követés

A szívbetegség, szívbetegségre utaló tünetek folyamatos kardiológiai követést, rendszeres ellenőrzést igényelnek. Fontos, hogy a pánikrohamra hajlamosak esetében is rendszeres legyen a szív állapotának felmérése, nehogy egy színinfarktust megszokott pánikrohamnak gondolva elmaradjon az azonnali életmentő beavatkozás. A kardiológiai kivizsgálás, követés során folyamatosan követni kell a szív koszorúereinek állapotát, esetleges szűkületeket, a szívbillentyűk működését, a vérnyomást, a szív összehúzódó képességét, figyelni a pumpafunkciót rontani tudó szívritmuszavarokat. A szívinfarktus megelőző kezelésben hangsúly a szív állapotának megőrzésén, a vérellátásának biztosításán, a túlzott megterhelésének elkerülésén van – mondja dr. Vaskó Péter kardiológus főorvos.

Ossza meg:

Kövessen minket: