Mellkasi fájdalom lefekvéskor - mikor kell orvoshoz fordulni?

Amikor megnyugvás helyett feszültség keletkezik: szorongás

Előfordul, hogy éppen abban az időszakban csúcsosodik ki az egész napos feszültség, amikor éppen le kellene eresztenünk. Ennek enyhe formája a hétköznapi stressz, de ha ez állandósul és jelentősen befolyásolja az életvitelt, életminőséget, érdemes pszichiáterhez fordulni, aki diagnosztizálni tudja a szorongásos zavarok közé tartozó betegségeket. Mindenképpen ajánlott felkeresni az orvost, ha nyugtalanság, kimerültség, nehézlégzés, erős szívdobogás, gyomorfájdalom, fejfájás, álmatlanság is jelentkezik. A szorongásos zavarok közé tartozó pánikbetegség a rohamok alkalmával akár szívinfarktusnak is tűnhet a páciens számára.
Ha diagnosztizálható a szorongásos zavar, a pszichiáter gyógyszeres kezelést rendelhet el, amit feltétlenül érdemes pszichoterápiával kombinálni.

Az esti evés után jelentkező mellkasi fájdalom reflux tünete is lehet

Az úgynevezett gasztroözofageális reflux szinte népbetegség, és azt a jelenséget nevezi meg, amikor a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe. Ez a mindennaposnak tűnő kórkép kezeletlenül súlyos szövődményekhez, így például fekélyhez, daganathoz is vezethet, ezért mindenképpen érdemes gasztroenterológushoz fordulni, ha savas visszafolyás, nyelési nehézség, krónikus köhögés, torokfájás és gyomorégés jelentkezik. Az is tipikusnak mondható tünet, hogy az esti evés utáni lefekvéskor mellkasi fájdalom is csatlakozik a meglévő panaszokhoz.
A reflux kezelése alapvetően életmódbeli változtatásokra és esetleg gyógyszeres támogatásra épül, ritkán műtéti eljárások is szükségesek. (A vény nélküli savlekötőket nem ajánlott tartósan szedni.)

Kardiológiai okok a háttérben

● Pericarditis vagyis szívburokgyulladás

Mellkasi fájdalom lefekvéskor utalhat szívbetegségre is. Ha hirtelen, éles, szúró fájdalom jelentkezik a mellkasban, ami mély légzéskor és fekvéskor felerősödik, ellenben felüléskor és előrehajláskor enyhül, mindenképpen gondolni kell szívburokgyulladásra. Ennek kivizsgálása a kardiológus feladata, aki dönthet a kezelés felől is.

● Szívelégtelenség

Amennyiben a szív izmai valami miatt elgyengülnek, és ezért a szív nem képes megfelelő mennyiségű vért pumpálni a szervezetbe, szívelégtelenségről lehet beszélni. Olyan tünetek hívhatják fel erre az állapotra a figyelmet, mint a kimerültség, a csökkenő terhelhetőség, a légszomj, a köhögés, a zavartság és az ödémák megjelenése a lábon (és nem látható módon a tüdőben). Ha lefekvéskor felerősödik a mellkasi fájdalom, érdemes kissé megemelni az ágy fejvégi részét. A szívelégtelenség kezelése a gyógyszerekre és a megfelelő életmód kialakítására épül.

● Angina pectoris

Az angina pectoris kifejezés azt jelenti, hogy mellkasi szorítás, fájdalom. Ez azért alakul ki, mert csak kevesebb vér jut a szívbe, gyakran szívkoszorúér betegség miatt. Úgynevezett stabil angina pectoris (AP) esetében a mellkasi fájdalom mindig ugyanakkor, ugyanannál a tevékenységnél lép fel. A hozzá kapcsolódó tünetek változatosak és másodlagosak, előfordulhat például verejtékezés, hányinger, karzsibbadás, gyengeség érzés. A stabil angina pectoris leggyakoribb formája pedig az effort-AP, ami azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom a fizikai tevékenység egy bizonyos fokán jelentkezik és a tevékenység abbamaradásakor megszűnik. Jellemző még, hogy a fájdalom közben beadott nitrát vagy más néven nitroglicerin tartalmú tabletta megszünteti a panaszokat. Az anginát mindenképpen ki kell vizsgálni, főként a későbbi lehetséges szövődmények elkerülése végett. A kardiológus elrendelhet gyógyszeres kezelést, ami ellazítja az artériákat és csökkenti a szívre nehezedő munkát. Ezen túl hosszú távon rendezni kell a magas koleszterinszintet és a vérnyomást, bizonyos esetekben pedig az orvos felírhat vérhígító szedését is. A gyógyszeres kezelésen túl kiemelt jelentősége van az életmódnak.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

- Mellkasi fájdalom esetén mindenképpen fontos egy kardiológiai kivizsgálás, kivéve az azonnali ellátást igénylő állapotokat, amikor mentőt kell hívni - ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. - Az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, általában érdemes elvégeztetni egy nagylabort, nyugalmi EKG-t és egy szívultrahangot, ritkábban felmerülhet 7 napos Holter EKG szükségessége is. Terheléses EKG-ra akkor van szükség, ha a mellkasi fájdalom nem nyugalomban, hanem fizikai aktivitás hatására jelentkezik. Ha pedig más betegség gyanúját veti fel a panasz, az adott szakorvos felé irányítjuk a beteget, hiszen a fentieken túl szóba jöhetnek még többek közt tüdőbetegségek, fertőzések, esetleg a bordákat érintő állapotok is.