2025. Február 06. csütörtök
A felnőtt lakosság 30-35 százaléka, tehát minden harmadik felnőtt magas vérnyomásban szenved, és ez az arány, elsősorban az elhízás növekedésével párhuzamosan, egyre nő – mondta Páll Dénes egyetemi decens, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Regionális Hypertonia Centrumának vezetője szombaton az MTI-nek.

Tájékoztatása szerint a centrum nyolcadik alkalommal rendezte meg az "Aktualitások a hypertonia kezelésében" elnevezésű tudományos továbbképzést szombaton, ahol a magasvérnyomás-betegség kezelésének legújabb ismereteit tekintették át a régió családorvosai, belgyógyászai, gyógyszerészei.

magas vérnyomás

Páll Dénes egyetemi docens, az Európai Hypertonia Kiválósági Központ címmel kitüntetett regionális központ vezetője hangsúlyozta: miközben minden harmadik felnőtt magas vérnyomásban szenved, már serdülőkorban is 2-3 százalékos a betegség gyakorisága.

A jól kezelt hipertóniások aránya országonként változik, de összességében alacsony, 25-45 százalék. A tartósan 140/90 Hgmm feletti érték életkortól és nemtől függetlenül magasvérnyomás-betegséget jelent, miközben a legújabb ajánlás értelmében egyre szélesebb betegcsoportoknál 130/80 Hgmm az elérendő célérték – tette hozzá.

A szakember megjegyezte: tekintettel arra, hogy az emelkedett vérnyomásérték a betegek jelentős részének sokáig nem okoz panaszt, ezért számos esetben csak évek, évtizedek múltán fedezik fel. Szűrővizsgálatok, időszakos vérnyomásmérések szükségesek a hipertónia időben történő diagnosztizálása érdekében.

Páll Dénes elmondta azt is, hogy a betegség tartós fennállása és nem megfelelő kezelése esetén évek, évtizedek alatt úgynevezett célszerv-károsodások (szív, agy, vese, szem) alakulnak ki. A magasvérnyomás-betegségben szenvedőknél nagyobb az esély a cukorbetegség és a zsíranyagcsere zavar együttes fennállására is.

A magasvérnyomás-betegség krónikus állapot, tehát tartósan, évtizedeken keresztül terápiát igényel. A betegek döntő többségének kombinációs kezelésre, azaz többféle vérnyomáscsökkentőre van szüksége; emellett a nem-gyógyszeres kezelés (testsúlycsökkentés, sószegény diéta, testmozgás növelése) is kiemelt jelentőségű. A nem megfelelő vérnyomású betegek sokkal nagyobb valószínűséggel kapnak a későbbiekben szívinfarktust, szenvednek el szélütést, ugyanakkor a kezeléssel a szövődmények gyakorisága jelentősen csökkenthető.


Forrás: MTI
2011. 01. 30.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés