Becslések szerint Magyarországon minden századik ember érintett a lisztérzékenységben, de széles az ételérzékenység többi fajtájában és az úgynevezett ételallergiákban szenvedők tábora is. Bár a közbeszédben hajlamosak vagyunk e két fogalom összecsúsztatására, a táplálékallergia és a táplálék-érzékenység vagy táplálékintolerancia nem ugyanazt jelenti.
Ételallergia esetén immunrendszerünk az ételben lévő, bizonyos ártalmatlan anyagokat idegenként ismeri fel, és az úgymond „allergén” jelenlétére a szervezet fokozott reakciókkal válaszol. Kiütések jelenhetnek meg a bőrön, hasfájás, haspuffadás léphet fel. Táplálékallergia legsűrűbben a gyermekkorban, tejfehérje-, illetve tojásallergia formájában lép fel. Felnőtteknél a gyümölcsök, zöldségek, olajos magvak minősülnek a leggyakoribb allergéneknek, a földimogyoró negatív hatása mindkét korosztályra jellemző.
Az ételérzékenység nem allergia; nem kóros immunológiai folyamatokat vált ki. Például a hazánk felnőtt lakosságának mintegy 15%-át érintő tejcukor-érzékenység alapja egy enzimhiba: a tejcukor nem tud megemésztődni, mert a szervezetből hiányzik az ehhez szükséges enzim, a laktóz. Ez hasmenéshez, heves hasi görcsökhöz vezet.
A táplálék-intolerancia másik legsűrűbben előforduló változatánál, a lisztérzékenységnél (cöliákia) a búzában, árpában, rozsban és zabban található, glutén nevű fehérjére kialakult örökletes és egész életen át tartó érzékenység idézi elő a problémákat. Leggyakrabban már kisdedkorban, a gluténtartalmú étrend bevezetését követően kialakul, de bármely életkorban felléphet. Elsősorban a nőket érinti.
A cöliákia tünetei mind gyermekkorban, mind felnőttkorban igen sokfélék lehetnek és nem igazán típusosak. Gyakran csak másodlagosan, a tápanyagok felszívódási zavarából kialakuló hiányállapot következményeként jelentkeznek. Ezért is nagyon fontos, hogy ha valakinek az első fokú hozzátartozói között volt vagy van lisztérzékeny személy, feltétlenül vizsgáltassa ki magát! A genetikai átörökítés lehetősége miatt ugyanis tízszer nagyobb az esélye a gluténérzékenységre.
Akár táplálékérzékenységről, akár táplálékallergiáról legyen szó, a korrekt diagnózis felállítása kulcsfontosságú, ugyanis ezeknek a betegségeknek az alapvető „gyógymódja” a dietoterápia, azaz a kóros folyamatokat kiváltó anyagokat, allergéneket elkerülő speciális étrend, az eliminációs diéta. Ennek biztosításához elengedhetetlen a táplálékok pontos összetételének ismerete. E téren jelent nagy előrelépést az egész életükre szigorú gluténmentes diétára ítélt betegek számára a most januárban hazánkban is életbe lépő uniós szabályozás, amely pontos különbséget tesz a „rendkívül kis gluténtartalmú” és a „gluténmentes” élelmiszerek között. Míg az előbbi 100 mg/kg, addig az utóbbi legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmazhat, és ennek megfelelően kell és szabad felcímkézni, kiszerelni, reklámozni.