
Krémlevesek
Sűrű, tartalmas leveseket készíthetünk zöldségek passzírozásával, turmixolásával. Az így készült püré- vagy krémlevesek gyorsan és könnyen elkészíthetőek, ráadásul az az előnyük is megvan, hogy ilyen formában sokan szívesebben fogyasztanak zöldséget, mint „egészben”.
A megszokottnak számító paradicsom és brokkoli mellett szinte bármilyen zöldségből készíthető krémleves, ezek lehetnek: sütőtök, fokhagyma, póréhagyma, kukorica, bab-, borsó- és lencsefélék, burgonya, spárga, sárgarépa, cékla, cukkini, gomba. A krémlevesek tovább gazdagíthatók például sajttal vagy tejszínnel.
Egytálétel-levesek
Étvágytól és ízléstől függően beérhetjük főétkezésként egy könnyű zöldségkrémlevessel is, de önálló fogásként főként hozzávalókban gazdag leveseket szokás főzni. Az alapvető alapanyagok mellett ilyenkor számtalan levesbetéttel dúsíthatjuk a levest. Ezek készülhetnek húsból, belsőségből (húsgombóc, májgaluska), gyúrt és kevert tésztákból (csipetke, metélt tészta; galuska, grízgaluska), de olyan gabonatermékek is használhatók, mint a rizs, a tört búza, vagy más néven bulgur, vagy a zabpehely.
Szinte nem is a lé a lényeg a ragulevesekben. Ezeket a sűrű, előételnek biztosan nem alkalmas leveseket általában tejföllel, tejszínnel is gazdagítják, mint például a rendkívül népszerű tárkonyos ragulevest. A magyar konyha hagyományos ételei között számtalan ilyen gazdag leves található, például a kolbásszal, csülökkel, és sok zöldséggel készült Jókai-bableves, vagy a húsos-zöldbabos palócleves. Attól, mert tartalmas, nem feltétlenül kell megterhelőnek is lennie egy levesnek. Kitűnő példa erre a zöldségekben gazdag, általában hús nélkül készülő olasz minestrone.