A K-vitamin több formában is előfordul: a K1-ként is nevezett fillokinon növényi élelmiszerekből, a K2, a menakinon állati eredetű forrásokból vihető be. Utóbbit a szervezet baktériumflórája is termeli.
A K-vitamin hozzájárul a szervezetben olyan fehérjék képzéséhez, amelyeknek a véralvadásban és a csontok építésében van szerepük. A véralvadási folyamatban több úgynevezett K-vitamin-függő véralvadási faktor is részt vesz. Ezen faktorok a májban termelődnek, majd K-vitamin-függő kémiai átalakuláson mennek keresztül, így válnak működőképessé. Az oszteokalcin, az egészséges csontszövet létrejöttéhez elengedhetetlenül fontos fehérje és egyéb sejtalkotó fehérjék működéséhez is elengedhetetlen a K-vitamin.
A K-vitamin hiányának, túladagolásának tünetei
Bár a K-vitamin zsírban oldódik, a szervezet nem raktározza hosszú ideig, viszonylag hamar lebontja és kiválasztja. Éppen ezért túladagolása extrém ritka, és legfeljebb nagy mennyiségű táplálékkiegészítő szedése esetén fordulhat elő. Csecsemőknél okozhat túladagolási tüneteket a menadion, a K-vitamin vízben oldódó előanyagának nagy mennyiségű szedése.
Egészséges felnőtteknél ritka a hiánya, az alábbi betegségek esetén fordulhat elő:
•cukorbetegség,
•krónikus vesebetegség,
•cisztás fibrózis,
•lisztérzékenység,
•elzáródott epevezeték,
•gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa és Crohn-betegség),
•egyéb, felszívódási zavarokkal járó krónikus betegségek.
Fertőzéses megbetegedés miatt hosszan, több hétig szedett antibiotikum a K2 forma képződését akadályozhatja, mert az antibiotikum a bélflóra baktériumait is károsítja, nemcsak a kórokozó baktériumot. Ilyen esetekben megfontolható étrendkiegészítő és probiotikum szedése az antibiotikum-terápia alatt és az azt követő időszakban. Csecsemőknél a K-vitamint rutinszerűen pótolják, hogy megelőzzék a vérzéses szövődményeket, mert az anyatej nem tartalmaz elegendő mennyiséget.
A vitaminhiány tünetei lehetnek:
•lassabb véralvadás: lassan áll el a vérzés, nőknél erőteljesebb a menstruációs vérzés;
•könnyen keletkeznek zúzódások;
•csontok gyengesége: csontritkulás, könnyen törő csontok.
A K-vitamin napi ajánlott beviteli szintje
A jelenlegi ajánlások szerint a K-vitamin napi ajánlott bevitele testsúlykilogrammonként 1 mikrogramm, így a K-vitamin szükséglet egyénenként változik. Gyermekkorban 15-50 mikrogramm, fiatal felnőttkortól kezdve napi 60-80 mikrogramm közé esik a napi szükséglet.
A K1-ként is ismert fillokinon növényi táplálékokban fordul elő. A legjobb forrásai a zöld színű zöldségek (spenót, kelkáposzta, brokkoli, kelbimbó, káposzta, saláta, mángold), valamint a szója és szójaolaj.
A K2-t, vagyis a menakinont kisebb mennyiségben húsok, a tojás, tejtermékek tartalmazzák, de a bélflóra baktériumai is előállítják.
pMivel mindkét forma zsírban oldódik, felszívódásukat segítik a velük együtt fogyasztott zsírok, olajok, például a salátára tett olajos öntet.