2025. Január 10. péntek
A K-vitamin szerepe -  A K-vitamin hiányának, túladagolásának tünetei -  A K-vitamin napi ajánlott beviteli szintje -  A K-vitamin forrásai
A K-vitamin egy zsírban oldódó vitamin. Olyan fehérjék termeléséhez járul hozzá, amelyeknek a véralvadásban és a csontok növekedésében van fontos szerepük. Ennek a vitaminnak a hiánya normál táplálkozás mellett ritka, az újszülöttek azonban kötelező jelleggel kapnak K-vitamint táplálékkiegészítő formájában.
Színes k-vitaminforrások

A K-vitamin több formában is előfordul: a K1-ként is nevezett fillokinon növényi élelmiszerekből, a K2, a menakinon állati eredetű forrásokból vihető be. Utóbbit a szervezet baktériumflórája is termeli.

Színes k-vitaminforrások

A K-vitamin szerepe

A K-vitamin hozzájárul a szervezetben olyan fehérjék képzéséhez, amelyeknek a véralvadásban és a csontok építésében van szerepük. A véralvadási folyamatban több úgynevezett K-vitamin-függő véralvadási faktor is részt vesz. Ezen faktorok a májban termelődnek, majd K-vitamin-függő kémiai átalakuláson mennek keresztül, így válnak működőképessé. Az oszteokalcin, az egészséges csontszövet létrejöttéhez elengedhetetlenül fontos fehérje és egyéb sejtalkotó fehérjék működéséhez is elengedhetetlen a K-vitamin.

A K-vitamin hiányának, túladagolásának tünetei

Bár a K-vitamin zsírban oldódik, a szervezet nem raktározza hosszú ideig, viszonylag hamar lebontja és kiválasztja. Éppen ezért túladagolása extrém ritka, és legfeljebb nagy mennyiségű táplálékkiegészítő szedése esetén fordulhat elő. Csecsemőknél okozhat túladagolási tüneteket a menadion, a K-vitamin vízben oldódó előanyagának nagy mennyiségű szedése.

Egészséges felnőtteknél ritka a hiánya, az alábbi betegségek esetén fordulhat elő:

•cukorbetegség,

•krónikus vesebetegség,

•cisztás fibrózis,

•lisztérzékenység,

•elzáródott epevezeték,

•gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa és Crohn-betegség),

•egyéb, felszívódási zavarokkal járó krónikus betegségek.

Fertőzéses megbetegedés miatt hosszan, több hétig szedett antibiotikum a K2 forma képződését akadályozhatja, mert az antibiotikum a bélflóra baktériumait is károsítja, nemcsak a kórokozó baktériumot. Ilyen esetekben megfontolható étrendkiegészítő és probiotikum szedése az antibiotikum-terápia alatt és az azt követő időszakban. Csecsemőknél a K-vitamint rutinszerűen pótolják, hogy megelőzzék a vérzéses szövődményeket, mert az anyatej nem tartalmaz elegendő mennyiséget.

 

 

A vitaminhiány tünetei lehetnek:

 

•lassabb véralvadás: lassan áll el a vérzés, nőknél erőteljesebb a menstruációs vérzés;

•könnyen keletkeznek zúzódások;

•csontok gyengesége: csontritkulás, könnyen törő csontok.

A K-vitamin napi ajánlott beviteli szintje

 

A jelenlegi ajánlások szerint a K-vitamin napi ajánlott bevitele testsúlykilogrammonként 1 mikrogramm, így a K-vitamin szükséglet egyénenként változik. Gyermekkorban 15-50 mikrogramm, fiatal felnőttkortól kezdve napi 60-80 mikrogramm közé esik a napi szükséglet.

 

A K-vitamin forrásai

A K1-ként is ismert fillokinon növényi táplálékokban fordul elő. A legjobb forrásai a zöld színű zöldségek (spenót, kelkáposzta, brokkoli, kelbimbó, káposzta, saláta, mángold), valamint a szója és szójaolaj.

A K2-t, vagyis a menakinont kisebb mennyiségben húsok, a tojás, tejtermékek tartalmazzák, de a bélflóra baktériumai is előállítják.

pMivel mindkét forma zsírban oldódik, felszívódásukat segítik a velük együtt fogyasztott zsírok, olajok, például a salátára tett olajos öntet.


Forrás: Egészségvonal
2023. 02. 06.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés