Honnan ismerheti fel az anafilaxiát?

Az anafilaxiáról dióhéjban

Az anafilaxia súlyos, akár az életet is veszélyeztető akut állapotot jelent, amit számtalan allergén kiválthat. Ezek közül a leggyakoribbak az ételek (tehéntej, tojás, földimogyoró és diófélék, szója, halak, szezámmag), a különféle gyógyszerek (antibiotikumok, kontrasztanyagok), valamint a méh-és darázsméreg allergia. Mivel az anafilaxia is egy allergiás folyamat következménye, így az egyik legnagyobb dilemmát az okozza, hogy miként lehet megkülönböztetni az enyhébb allergiás reakcióktól. Dr. Mezei Györgyi szerint a helyzet pontos felmérése azért is rendkívül fontos, mert míg az enyhébb allergiás tünetek kezeléséhez elegendőek az antihisztamin tartalmú készítmények, addig az anafilaxia súlyosbodását és az esetleges életveszélyt csak az izomba adott adrenalin injekció adásával előzhetjük meg.

Így ismerheti fel az anafilaxiát

Az anafilaxia perceken (esetleg órákon) belül kialakuló, egyre súlyosbodó állapot, ami két-három szervrendszert is érinthet. Ennek során az allergénnel való találkozás hatására az immunsejtekből hisztamin és egyéb kémiai üzenetküldő vegyület szabadul fel, amely a jellegzetes tüneteket okozza. De honnan ismerhetjük fel ezeket?

A World Allergy Orginazation 2020-as állásfoglalása alapján két esetben beszélhetünk anafilaxiáról:

Ha az anafilaxiás tünetek a bőrt, a nyálkahártyát vagy mindkettőt érintik (testszerte megjelenő csalánkiütés, viszketés, bőrpír vagy az ajkak és szemhéj vizenyője), emellett pedig legalább még egy, a légutakat, a keringési rendszert vagy az emésztőrendszert érintő súlyos tünet is jelen van.
Ha az akutan kialakuló vérnyomás-esés vagy hörgőgörcs vagy gégét érintő tünetek megjelenése egy ismert allergén vagy magas rizikójú allergénnel való találkozás után következik be még akkor is, ha nem állnak fenn az anafilaxiára jellemző bőrtünetek.

Mint dr. Mezei Györgyi mondja, az anafilaxiában légúti érintettségre utaló tünet a nehézlégzés, a légszomj és a sípolás, a gombócérzés, rekedtség, valamint a nyelv, a torok, a garat és a gége duzzanata. A tünetek a keringési rendszert és az idegrendszert is érinthetik, ez esetben hirtelen kialakuló vérnyomás-esés, valamint gyengeség, szédülés, ájulás, zavartság, halálfélelem és eszméletvesztés is létrejöhet. A harmadik anafilaxiában érintett szervrendszer, az emésztőrendszer: súlyos, görcsös hasi fájdalom, ismétlődő hányás, hasmenés jelzi a kritikus állapotot.

Összefoglalva tehát: az anafilaxia egy viharos gyorsasággal kialakuló, az egész szervezetet érintő túlérzékenységi reakció, ami akár halált is okozhat. A súlyos anafilaxia a légutak, a légzés és/vagy a keringés potenciálisan életveszélyes károsodásával jár, ami bőrtünet nélkül is megjelenhet.

Nincs idő késlekedni!

Az anafilaxia kimenetele bizonytalan, és nagyon gyorsan kialakulhat az életveszély, ami kizárólag az izomba adott adrenalin injekcióval előzhető meg. Ha azt tapasztaljuk, hogy az allergiás tünetek kombinálódnak, rendkívül gyorsan romlanak, akkor biztosak lehetünk benne, hogy nem egy enyhe allergiás reakcióval állunk szembe, és közbe kell avatkoznunk. Az első teendőnk, hogy azonnali sürgősségi ellátást hívjunk a betegnek! Hazánkban az adrenalin önbelövő készítményként (adrenalin autoinjektor) van forgalomban. Amennyiben az előzőleg kivizsgált és anafilaxia rizikós betegnél rendelkezésre áll az adrenalin injekció – a megfelelő testhelyzet biztosítását követően – késlekedés nélkül adjuk be combjának elülső harmadába, mélyen az izomba! A legoptimálisabb, ha vízszintes testhelyzetbe helyezzük a beteget, eszméletlen állapotban vagy várandós beteg esetén azonban válasszuk a stabil oldalfekvést! Ha az érintett fullad, vagy hányás jelentkezik nála, félülő helyzetben (a lábak kinyújtása mellett) is beadható a gyógyszer. Az injekció beadása után a beteget megfigyelés céljából kórházba kell szállítani, mert a kezdeti javulást követően 8-12 óra elteltével kiújulhatnak a tünetek – összegzi dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont szakembere.