Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
„Felfedeztük, hogy a legtöbb tanulmány, amely az ún. hétvége-effektussal foglalkozik, a kórházak adminisztratív adataira épít. Ez olyan diagnosztikai információ, ami orvosi feljegyzések alapján, később készült, méghozzá nem klinikai irodai alkalmazottak által. Bizonyos esetekben ez egy pontos, friss diagnózist ad, a sebészeti beavatkozások és a krónikus betegségek esetén legalábbis mindenképp, de az akut problémáknál ez nem mindig van így. Ebbe a körbe tartozik a sztrók, a fertőzések és az érrendszeri problémák többsége” – vélekedik a kutatást vezető Peter M Rothwell professzor, az Oxford Egyetem munkatársa.
A szép arcbőr patikája körülöttünk van, a természetben - itt!> > >
A szakember szerint épp ezek az egyébként is magas halálozási rátával bíró akut betegségek azok, amelyeknek adminisztrációjába a leggyakrabban a fenti hiba csúszik, így érthető, hogy sokan a hétvége-effektusnak tulajdonítják a bekövetkező haláleseteket. A kutatás során több mint 90 ezer stroke-beteg adatait vizsgálták. A szakember azt is megemlítette, hogy ugyan a stroke volt az, amelynek körülményeit a kutatás fókuszába állították, emellett azonban számos egyéb akut betegség előfordulását is közelebbről megvizsgálták. Ebből kiderült, hogy az adminisztratív adatok pontossága tekintetében nincs jelentős eltérés a hétvégén és a hétköznap felvett betegek között.
„Érdemes megemlíteni egy példát. Számos alacsony kockázatú, hétköznapi kórházi felvételt helytelenül akut stroke-ként azonosítottak, ami az adminisztrációs adatok között is feltűnt. Ezekre az alacsony kockázatú felvételekre ritkán kerül sor hétvégén, így aztán a súlyos, végzetes esetek maradnak erre az időszakra. Holott nem a hétvége hoz több halálesetet, hanem a pontatlan adminisztráció az, ami ebbe az irányba mutat, tényleges, valós különbség nélkül” – összegzi a lényeget Rothwell professzor.
Betegséged az arcodra van írva - leolvashatod!> > >
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
