![](/themes/vital_theme/images/ferdevonal_zold.gif)
Amikor Steve Jobs halálhíre napvilágra került, a Facebook és a Twitter szinte azonnal megtelt a gyászolók hozzászólásaival a világ minden tájáról, pedig ő nem valami jótevő volt, mint Teréz anya vagy Martin Luther King, de még csak nem is egy idealista politikus vagy egy békeszerető zenész. Akkor mégis miért rázott meg annyi embert a szomorú hír?
![gyász gyász](https://www.vital.hu/files/images/i_gyasz-hires-emberek.jpg)
Steven Meyers, a Roosevelt Egyetem pszichológia professzora elmondása szerint pszichológiai kutatások kimutatták, az emberek nagyon szorosan tudnak kötődni olyan közéleti személyiségekhez, akikkel személyesen soha nem találkoztak, de a munkájuk kihat a hétköznapjaikra, például, mert az általuk tervezett eszközöket nap mint használják. De az is megeshet, hogy Jobs azért vált egy egész generáció számára példaképpé, mert azt testesíti meg, amiben ők is hisznek: változtassunk a világon és közben gazdagodjunk meg mi magunk!
Ráadásul Steve Jobs a viselkedésével is közel hozta magát az egyszerű emberekhez, mivel többnyire farmerban jelent meg a nyilvánosság előtt, és nem bánta, hogy mindenki csak a keresztnevén emlegette.
Évszázadokkal ezelőtt az emberek összegyűltek a várostéren, és ott beszélték meg a szomszédjaik, barátaik, közös ismerőseik halálhírét, mivel szükségük volt rá, hogy együtt osztozzanak a gyászban. Ma ezt a szerepet a Facebook tölti be, mert az igény, hogy másokkal megosszuk a bánatunkat, semmit nem változott. „Azért fontos a közös gyász, mert így tudhatjuk, hogy az illető mások számára is fontos volt, és ha egyszer mi meghalunk, talán minket is lesz, aki megsirat” – nyilatkozott David Kessler gyászszakértő.
A másik fontos dolog, hogy a közszereplők és híres emberek halála eszünkbe juttatja, ha ekkora vagyonnal és ekkora befolyással sem tudják elérni, hogy betegségükre gyógyírt találjanak az orvosok, akkor mi egyszerű emberek, hogyan is érnénk el ugyanezt?