Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A fogszuvasodás mellett a fogzománc károsodásával járó másik gyakori elváltozás a fogerózió. Míg az előbbit baktériumok okozzák, és a fog egy meghatározott területét érinti, addig az utóbbit a szájba kívülről került savak okozzák – innen ered másik elnevezése, a saverózió –, és a fog felszínének egészére kiterjed. Az elváltozás során a fogak felszínét borító fogzománc veszít ásványianyag-tartalmából, károsodása miatt pedig nem képes védelmet nyújtani az alatta lévő, kemény szövetek alkotta rétegek, a dentinnek, ezért a savak azt is károsítják.
A fogzománc erózió általi érintettségét eleinte fénytelensége, simasága jelzi. Mivel a kezdeti károsodás nem jár fájdalommal vagy a fentieken kívül más látható tünettel, az elváltozás többnyire nem is tűnik fel. Csak későbbi panasz, hogy a fogzománc láthatóan lekopik, emiatt pedig a fogak érzékennyé válnak, – például a túl meleg és hideg ételek és italok fogyasztásakor –, illetve felszínük sárgásan elszíneződik. A károsodás mértékétől függően szükség lehet a fogak tömésére, súlyos esetben pedig gyökérkezelésére, ill. részleges vagy teljes koronával való kiegészítésére, pótlására.
A fogerózió nagy veszélyét egyrészt a korai felismerés nehézsége és a már kialakult károsodás visszafordíthatatlansága jelenti. Azért, hogy időben fény derüljön rá, érdemes rendszeres fogászati ellenőrzésen részt venni, és a megfelelő lépéseket megtenni a további károsodás megelőzéséért.
Mint említettük, az eróziót savak okozzák, amelyek egyrészt a szervezeten kívülről, ételekkel-italokkal kerülhetnek a szájba. A legsavasabbak különféle gyümölcsök, leginkább citrusfélék; ecetes ételek, például salátaöntetek, pácok; savas édességek, mint a savanyú cukor vagy a gyümölcsös sütemények; valamint az italok közül a gyümölcslevek, üdítők, energiaitalok, borok lehetnek.
Savakat tartalmazhatnak még egyes gyógyszerek (például acetilszalicilsavat), és táplálékkiegészítők, egyes vitaminkészítmények is. Mindezek közül azok jelentik a legnagyobb veszélyt, amelyeket nem egyben kell lenyelni. Ilyenek például a folyadék formájúak, vagy a rágó- és szopogató tabletták, mivel ezek fogyasztásakor a bennük lévő savak hosszabb ideig érintkezhetnek a fogakkal. Hasonló a helyzet az ételekkel is: egy pohár frissen facsart narancslé vagy egy alma kifejezetten egészséges a szervezet számára, a fogaknak azonban sajnos nem tesz jót, ha sokáig kortyolgatjuk, rágcsáljuk őket. Minél tovább vannak kitéve a fogak a savaknak, annál nagyobb az erózió veszélye.
A saveróziót a szervezeten belüli okok is előidézhetik. Ilyen például az, ha a gyomorsav a szájba kerül, hányás, visszaáramlás (regurgitáció) miatt. Előbbi jellemzően a tápcsatorna felső szakaszának összetett működési zavara miatt alakul ki, esetleg gyógyszermellékhatás (például kemoterápia), vagy táplálkozási zavar (bulimia, anorexia nervosa) miatt áll fenn. A gyomortartalom szájüregbe való visszajutása a refluxbetegség fő tünete.
Gondot okozhatnak a nyáltermelés zavarai is, a nyálban lévő anyagok ugyanis képesek a szájban semlegesíteni a savakat, és hozzájárulnak az ásványi anyagok fogzománcba való visszaépüléséhez is. A csökkent nyáltermelés vagy összetételének megváltozása köszönhető szájszárazságot okozó gyógyszerek rendszeres szedésének, kialakulhat a fej és torok területének röntgenbesugárzása miatt, és egy autoimmun betegség, a Sjögren-szindróma tünete is lehet.
Mit tehetünk a fogerózió ellen?
Alapvetően a savas hatás kikerülése lenne a legjobb megoldás a saverózió megelőzéséhez, ez azonban teljes mértékben nem lehetséges, hiszen az egészséges táplálkozásban minden nap szerepet kell kapnia az olyan savas ételeknek, mint például a gyümölcsök. Vannak azonban olyan ételek-italok, amelyeket akár teljes mértékben is kiiktathatunk az étrendünkből, hiszen nincs rájuk szükségünk: ilyenek az üdítőitalok, vagy a savas édességek. Ha mégis fogyasztjuk őket, azt inkább az étkezések alkalmával tegyük, és ne az étkezések között. Fontos, hogy ne kortyolgassuk őket sokáig – még jobb, ha szívószállal isszuk őket, így a fogakkal kevésbé érintkeznek. A folyadékbevitelt inkább cukormentes, alacsony savtartalmú italokkal: vízzel, édesítetlen gyógyteával oldjuk meg. A fogzománc megfelelő ásványianyag-tartalmának megőrzéséhez hozzájárulhatunk a kalciumban és foszforban gazdag élelmiszerek, például tej, sajt fogyasztásával. Ha étkezések után rágógumizunk, azzal serkentjük a nyáltermelést, amely a savas közeget semlegesíti.
Ugyan a rendszeres fogmosás alapvető az egészséges fogazat szempontjából, az nem mindegy, mikor és hogyan kerítünk rá sort. Közvetlenül a savas ételek-italok fogyasztása után nem tanácsos fogat mosni – de ugyanígy hányás után sem –, a savak ugyanis felpuhítják a fogzománcot, és ezt a felpuhult réteget a fogkefével könnyen végleg eltávolíthatjuk. Nem jó az sem, ha túlságosan erősen dörzsöljük a fogainkat, és tanácsos puhább sörtéjű fogkefét választani. Sokat segíthet a kifejezetten a fogerózió elleni szájápolási termékek használata is.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
