Mikor beszélünk falászavarról?

Az általában túlsúlyos vagy elhízott mértéktelen evők sokszor maguk is úgy érzik, hogy elvesztették a kontrollt az étvágyuk felett, emiatt gyakori a falásrohamot követő bűntudat vagy szégyenérzet.

Ez az étkezési zavar általában tinédzserkorban vagy a húszas évek elején jelentkezik. Több ponton hasonlít a bulimiához (bulimia nervosa), azonban ebben az esetben a falási rohamot követően nem történnek szélsőséges tevékenységek (hányás, hashajtók alkalmazása) a fogyás érdekében.

Az étkezési zavarok fele falászavar.

A falászavar főbb tünetei

A falászavar a következő tünetekkel jár:

• evés olyankor is, amikor nincs éhségérzet,

• a normálisnál jóval nagyobb mennyiségű étel elfogyasztása rövid idő alatt,

• gyors evés (falás),

• titokban, egyedül történő evés,

• depresszió, bűntudat, szégyenérzet (vagy undor) a falásrohamokat követően,

• hízás (de nem minden esetben).

Mikor forduljon orvoshoz?

A túlevés és a túlsúly káros az egészségre, súlyos szövődményeket okoz, és rontja az életminőséget; a fogyás pedig nagy akaraterőt és jelentős energiaráfordítást igényel. Emiatt tanácsos az evészavart az első jeleknél (jellemzőbb tünetek lásd fentebb) megfékezni, háziorvos, dietetikus és evészavarokkal foglalkozó szakember segítségét kérni.

A falászavar kiváltó okai

Sok esetben nincs nyilvánvaló oka a falászavarnak. Amennyiben mégis, úgy nem ritka, hogy valamilyen lelki oka van a betegségnek:

• stressz levezetésére pótcselekvés,

• alacsony önbecsülés, önértékelési zavar,

• gyermekkori (fizikai vagy szexuális) bántalmazás, trauma,

• szorongás,

• depresszió,

• családi halmozódás (gének),

• alkohol- és/vagy drogfogyasztás.

A falászavar lehetséges szövődményei

Az evészavar jellegéből adódóan az ebben szenvedők körében gyakori az elhízás vagy a – sokszor jelentős – túlsúly, ami káros hatással van az egészségre: cukorbetegséget, magas vérnyomást, keringési zavarokat vagy áttételesen akár stroke-ot is okozhat.

A falászavar diagnosztizálása

A falásrohamokkal kapcsolatos betegséget általában pszichológus vagy pszichiáter szakvéleménye alapján igazolják.

A falászavar kezelése

Hosszú távú pszichológiai terápia (kognitív viselkedésterápia – CBT), dietetikus bevonása, rendszeres testmozgás és megfelelő stresszkezelés segíthet a mértéktelen evésből való kigyógyulásban, ami lassú és komplex folyamat, és nagy türelmet és kitartást igényel a beteg részéről.

Ossza meg:

Kövessen minket: