Az ételintolerancia elsősorban emésztőrendszeri panaszokat – hasfájás, puffadás, hasmenés, hányinger, gyomorgörcsök - okoz, melyek az étkezések után rövidebb vagy hosszabb idővel később is kialakulhatnak.
A tünetek súlyossága egyéni érzékenység függvénye, az elfogyasztott étel mennyisége is befolyásolja. A beazonosítás ezért sok esetben nem egyszerű, hiszen a kései tüneteket ritkán kapcsoljuk össze az étkezéssel. Éppen ezért érdemes a többi, ételintoleranciára jellemző tünetet is figyelni, melyek lehetnek gyakori fejfájás, migrén, ingerlékenység és koncentrációs zavarok is.
Ezek az ételek okozzák a legtöbb panaszt
Több ételintolerancia létezik, ezek közül a leggyakoribb a laktózintolerancia, másnéven tejcukor érzékenység. Ilyen esetben a tejtermékek laktóz tartalma okozza a tüneteket, mert az érintett személy szervezetében csökkent az azt lebontó laktáz enzim működése.
A felnőtt lakosság 20-30%-át is érintheti a tejfehérje intolerancia. Ilyen esetben nemcsak a tejcukor, hanem a tejben található fehérje, a kazein okozza a panaszokat. Ez azért lényeges, mert míg tejcukor érzékenység esetén a laktózmentes diéta megszünteti a tüneteket, addig tejfehérje intolerancia mellett a tejtermékek fogyasztását teljes mértékben kerülni kell.
A nem-cöliákiás gluténérzékenység az egyik leggyakoribb ételintolerancia.A tejfehérje és a laktóz mellett a legtöbb panaszt a glutént tartalmazó élelmiszerek fogyasztása okozza. A glutén a búzában, árpában és rozsban megtalálható fehérje, amely okozhat cöliákiát, másnéven autoimmun gluténérzékenységet és ún. nem-cöliákiás gluténérzékenységet (NCGS) is. A MedicineNet.com közlése szerint utóbbi a három leggyakoribb ételintolerancia egyike.
Dr. Németh Alíz elmondta, hogy a tejcukor érzékenység hidrogén kilégzéses teszttel vizsgálható, így akár egy délelőtt alatt kiderülhet, ha ez áll a panaszok hátterében.
A tejfehérje intolerancia és az NCGS esetén már nem ennyire egyszerű a helyzet, ugyanis az általuk okozott emésztőrendszeri panaszok hátterében több egyéb betegség – például irritábilis bélszindróma (IBS), kontaminált vékonybél szindróma (SIBO)is állhat -, így a gasztroenterológiai kivizsgálás során ezeket is ki kell zárni.
Felmerülhet ételallergia gyanúja is, ezért ilyenkor ún. IgE alapú allergiateszt elvégzésére is sor kerülhet. Ételintolerancia esetén azonban IgG típusú ellenanyag termelődik a szervezetben. Mivel ez nem valódi allergia, ezért ezt nem az IgE típusú allergiateszt, hanem az IgG alapú multiplex ételintoleranciateszt képes kimutatni.
Ételintolerancia esetén a tünetek diéta hatására – ha a problémás élelmiszert nem fogyasztjuk – megszűnnek. Az elhúzódó hasi panaszok azonban nem pusztán kényelmetlenséget jelentenek, de súlyosabb betegségeket is jelezhetnek, a kivizsgálást ezért nem szabad halogatni.