![](/themes/vital_theme/images/ferdevonal_zold.gif)
A Nature Genetics című szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerzői úgy vélik, mivel a testzsír fontos szerepet játszik abban, hogy egyes emberek mennyire fogékonyak az olyan anyagcsere-betegségekre, mint az elhízás, a szívbetegségek vagy a diabétesz, ezért a szabályozó gén megfelelő célpont lehet az ilyen jellegű betegségek jövőbeli kezeléséhez.
![elhízás, gén elhízás, gén](https://www.vital.hu/files/images/i_elhizas-gen-zsirsejtek.jpg)
„Ez az első olyan átfogó tanulmány, amely megmutatta, hogy egy szabályozó "mestergénben" lezajló apró változások miként okozzák más génekben metabolikus hatások egész sorozatát” – magyarázta Tim Spector kutatásvezető, a londoni King's College munkatársa.
Spector kutatócsoportja 800 önkéntes brit nő ikerpár bőre alól vett zsírszövetmintákat, amelyekben 20 ezernél több gént azonosítottak. A későbbiekben kapcsolatot találtak a KLF14-es jelű gén és számos más, a zsírszövetben lévő gén aktivitása között, ami azt mutatta, hogy a KLF14 kontrollálja a többi tevékenységét.
Vizsgálataikat 600 további, izlandi emberektől származó mintával is megismételték, amelyek igazolták a korábbi feltevéseiket. A KLF14 gén olyan más géneket szabályoz, amelyek az elhízással és a koleszterin, az inzulin, illetve a glükóz vérszintjével függenek össze.
Az elhízás mára világszerte legalább félmilliárd embert érint: ez a szám duplája az 1980-as években feljegyzett adatoknak. A szakemberek elhízási járványról beszélnek, amely a fejlett országok után elérte a szegényebb nemzeteket is.