
Christopher Newton-Cheh, a bostoni Massachusetts General Hospital munkatársa csoportjával mintegy 30 ezer, az Egyesült Államokban, Svédországban és Finnországban élő embernél vizsgálta a magas vérnyomással kapcsolatba hozható két gén szerepét.

Tizennyolc százalékkal nagyobb valószínűséggel volt magas a vérnyomása azoknak, akik az egyik génből két hibás kópiát hordoztak, mint azoknak, akiknek legalább az egyik kópiájuk „jó” volt. Ha a másik gén mindkét kópiája „rossz” volt, akkor 11 százalékkal emelkedett a hipertenzió kockázata – áll a Nature Genetics című szaklapban megjelent tanulmányban.
A két gén (NPPA és NPPB) úgynevezett nátriuretikus peptideket kódol. Ezek olyan kis molekulájú fehérjék, melyek az erek ellazításában és az étkezéssel bevitt só vizelettel történő kiürítésében vesznek részt. A kutatók megállapították, hogy a vizsgált két gén gyakran előforduló módosulata azzal jár, hogy ezekből a fehérjékből kevesebb keletkezik a szervezetben, emiatt növekszik a magas vérnyomás kockázata.
A magas vérnyomás kialakulásának számos más oka is lehet, ezért a mostani megállapítások alapján később kifejlesztendő gyógyszer sem lehet hatásos a betegség minden típusára, de sokaknak jelenthet segítséget.
Világszerte mintegy félmilliárd ember él magasvérnyomás-betegséggel. Kockázati tényezői között van az elhízás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás és a nátriumban gazdag, sós étrend. Kialakulásának kockázatát olyan krónikus betegségek is növelik, mint a diabétesz, vesebetegségek és a magas koleszterinszint.