Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Szeptember 29. az élelmiszerveszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napja.
A Maradék nélkül program 2016 óta követi nyomon a magyar lakosság élelmiszerpazarlását. A kutatók eddig háromszor, 2016-ban, 2019-ben és 2021-ben mérték fel uniós módszertan alapján a szilárd és folyékony halmazállapotú élelmiszerhulladékokat a háztartásokban.
Az első, 2016-os adatok szerint a magyarok fejenként 65,5 kilogramm élelmiszerhulladékot "termeltek" évente, amelynek mintegy fele, 33,1 kilogramm volt a tényleges pazarlás. A pazarlás, vagyis a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége 2019-re 31,9 kilogrammra mérséklődött, a legfrissebb adat pedig 25,2 kilogrammra, a mérések tehát javuló tendenciát mutatnak.
Látványos az eredmény a pékáruknál, öt év alatt fejenként 3,1 kilóval sikerült csökkenteni az éves elpazarolt kenyér, kifli és zsemle mennyiségét. A készételekkel is sokkal takarékosabban bánik a magyar lakosság, ebben a kategóriában a csökkenés fejenként évi 2,6 kilogramm volt.
A leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját továbbra is az ételmaradékok vezetik, ezt a friss zöldségek és gyümölcsök, a kenyér, illetve egyéb pékáruk, majd a tejtermékek követik.
A feleslegesen megvásárolt élelmiszerekből 450 ezer ember lakhatna jól egy éven át, napi három bőséges étkezéssel számolva.
A jelenlegi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 35 ezer forint értékű élelmiszert pazarol el. Ha nem változtak volna a fogyasztói szokások, megmaradt volna a 2016-os "pazarlási szint", akkor ez az összeg 44 ezer forint lenne.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
