2024. December 27. péntek
Az alváshiány az intellektuális képességekért felelős idegsejtek sérüléséhez és elhalásához vezethet. A szervezet rövidtávon még képes alkalmazkodni ehhez, ám a hosszú távú kimerültséget az időnkénti lustálkodás sem orvosolja – derül ki egy friss kutatásból.

A több műszakban dolgozók közül sokan gondolják, hogy „jóvátehetik” az átdolgozott éjszakákat, ha kipihenik magukat akkor, amikor nincsenek beosztva. Egy friss kutatás szerint azonban a kiesett alvás pótlására irányuló törekvés nem elegendő a hosszú távú kár megelőzéséhez. Egyesült államokbeli szakértők rávilágítottak, hogy a krónikus alváshiány az agysejtek visszafordíthatatlan károsodásához vezethet.

A Pennsylvaniai Egyetem Orvosi Iskolájának munkatársai bebizonyították, hogy az alváshiány összefüggésben áll a megfelelő kognitív képességekhez szükséges neuronok sérülésével és pusztulásával. „Általánosságban feltételeztük eddig, hogy a kognitív funkciók teljesen helyreállnak rövid- és hosszú távú alváshiány esetén is. De néhány vizsgálat bebizonyította, hogy a figyelem fenntartásának ideje az intellektushoz tartozó egyéb képességekkel egyetemben három napnyi ideális alvás után sem regenerálódik. Emiatt felvetődik a maradandó agykárosodás veszélye” – indokolta a kutatás fontosságát Dr. Sigrid Veasey.

Az orvoscsoport egereket vett górcső alá normális mennyiségű pihenés, kevés ébrenlét és hosszú alváshiány után. Világossá vált, hogy a rövidebb alváshiány serkenti egy olyan fehérje termelődését, ami az energiafelhasználással és az idegsejtek épségének megőrzésével áll összefüggésben. Hosszabb ideig tartó alváshiánynál a protein termelődése ehhez képest csökken, aminek eredményeként fokozott sejtelhalás figyelhető meg. A szakértők tervei szerint további kutatás nyomán kiderülhet, van-e összefüggés az Alzheimer-, illetve a Parkinson-kór és az alváshiány között.


Forrás: Medipress
2014. 03. 28.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés