Egészségesen él, mégis magas a vérnyomása - miért?

Az életmód és a genetikai is befolyásol

A magas vérnyomás jellemzően semmiféle tünetet nem okoz, szép csendben, évek alatt kialakulva viszont veszélyezteti a szív-érrendszer egészségét – ezért is hívják sokszor csendes gyilkosnak. Nem egyszer kapjuk fel a fejünket, amikor látszóleg egészséges és fiatal vagy középkorú emberek szívinfarktust kapnak, akár végzetes kimenetellel. Ennek hátterében nem ritkán a fel nem ismert és ezért nem kezelt magas vérnyomás húzódik meg. Ha az érintettről tudható, hogy stresszes, rohanó életet élt, nem mozgott, nyugati étrenden élt, esetleg még túlsúllyal is küzdött, akár azt is gondolhatjuk, hogy az életmódja szinte predesztinálta a súlyos eseményt. De mi a helyzet akkor, ha egészséges életet élő, fit személyek, akár sportolók szembesülnek a magas vérnyomás diagnózisával, akik láthatóan minden megtesznek, hogy ez ne következhessen be? - A magasvérnyomás betegségről azt mondjuk, hogy multifaktoriális eredetű, vagyis több ok is hozzájárulhat a manifesztálódásához. Számos ilyen tényezőt befolyásolni tudunk az életmódunkkal, vannak azonban olyan genetikai faktorok, amelyekre nincs ráhatásunk – magyarázza Jenei doktor. – A genetikai hatás ráadásul nagyon összetett, hiszen bizonyos veszélyes génmutációk éppúgy hozzájárulnak a magas vérnyomás kialakulásához, mint a védelmet nyújtó gének nem megfelelő hatékonysága. És ahogyan az öregedést sem tudjuk visszafordítani, úgy a genetikai adottságainkon sem tudunk változtatni. Ezért lehetséges, hogy bizonyos személyeknél még az egészséges életmódot is felülírja az öröklött hajlam.

Érdemes átgondolni az életmódot

A kor előrehaladtával alapvetően megemelkedik a szisztolés vérnyomásérték (ez az első szám) és ezzel a szív-érrendszeri rizikó is. Ez ellen főként orvosi kezeléssel lehet tenni, amennyiben az életmódunk már egyébként is jól van felépítve. Ilyenkor a legokosabb döntés, ha elfogadjuk a diagnózist és mindent megteszünk azért, hogy kontroll alatt tudjuk tartani a vérnyomásunkat. Jenei doktor szerint, ha megszületik a magasvérnyomás betegség diagnózisa, akkor is érdemes a kardiológussal beszélni az életmódunkról, ha azt gondoljuk, mindent a lehető legoptimálisabban építettünk föl. Erre jó példa a ketogén diéta, amely rövid távon gyors fogyást és bizonyos egészségi előnyöket eredményezhet, hosszú távon követve azonban megnöveli a tápanyaghiány, az emésztési problémák, a csontritkulás és más kórképek rizikóját. Éppen ezért például vesebetegeknek, cukorbetegeknek, csontot érintő problémákkal élőknek és szív-érrendszeri betegeknek nem is ajánlott. Tehát előfordulhat, hogy miközben valaki úgy véli, mindent megtesz az egészségéért, egy másik szempontból valójában növeli az őt fenyegető kockázatokat.

Mit lehet tenni, ha magas vérnyomás diagnózist kapunk?

- Akinél felállítjuk a magasvérnyomás betegség diagnózisát, annak egy életen át figyelni kell a vérnyomására, és ezzel összefüggésben az életmódjára. A protokoll szerint ugyanis első körben, közel három hónapig az életmód rendezésével kell megpróbálni csökkenteni a vérnyomást. Ugyanakkor természetesen bizonyos esetekben – különösen, ha az életmód egészséges és jól felépített, ellenben a vérnyomás magas - a gyógyszeres kezelés is szükséges – ismerteti dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa. - Azt a tévhitet is érdemes eloszlatni, miszerint a vérnyomásérték csak egy szám, és ha különben jól vagyunk, nem kell vele foglalkozni. A magas vérnyomás ugyanis kezeletlenül olyan súlyos szövődményekhez vezethet, mint a stroke, a szívelégtelenség, a szívinfarktus, a veseelégtelenség, vagy akár a merevedési zavar. Ezek azonban rendszeres kardiológiai kezeléssel és amennyiben lehetséges, életmóddal megelőzhetők lehetnek.