Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Családi pótlékra jogosultak köre
Magyarországon a családi pótlékra jogosult lehet minden
1. magyar állampolgár,
2. bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy,
3. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben meghatározott személy (pl.: az Európai Gazdasági Térséghez tartozó ország állampolgára, munkavállaló, egyéni vállalkozó, diák stb. és családtagja), amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és – a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik
a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra.
A nevelési ellátásra való jogosultság feltételei
A vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, és
a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.
Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.
Az iskoláztatási támogatás feltételei
Iskoláztatási támogatásra jogosult:
a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára, és
a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője – amennyiben más személy jogosultsága nem állapítható meg – az intézményben elhelyezett,
még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.
a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti; továbbá
a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára.
Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy,
a) akinek mindkét szülője elhunyt,
b) akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
c) aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
f) ha az iskoláztatási támogatást – a gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították,
annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti.
Amennyiben valamely fenti körülmény a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját megelőzően következik be, a jogosult a nagykorúvá válásának időpontjától jogosult saját jogon az iskoláztatási támogatásra.
Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítani kell.
Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg.
Azután a gyermek (személy) után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható.
Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt.
Ha jogerős bírósági döntés – ideértve az egyezséget – alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, a családi pótlékra, 50-50%-os arányban, mindkét szülő jogosult.
A családi pótlék havi összege:
1. egygyermekes család esetén 12 200 forint,
2. egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
3. kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
4. két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
5. három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
6. három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,
7. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,
8. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,
9. a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató nagykorú kivételével a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén, feltéve, hogy utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak, 19 100 Ft, 2007. március 1-jétől pedig 20.300 Ft,
10. gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett nem tartósan beteg, illetve nem súlyosan fogyatékos, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek esetében 14 800 forint,
11. a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személynek, ha a tankötelezettsége még nem szűnt meg és a családi pótlék a nagykorúságát megelőzően is az ő részére került folyósításra, továbbá az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató nagykorú személynek, annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét (akinek mindkét szülője elhunyt, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, aki a szülővel, nevelőszülővel, a hivatásos nevelőszülővel, a gyámmal, továbbá azzal, akihez a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték, nem él egy háztartásban) 14 800 forint.
A családi pótlékot – függetlenül az igénylés és megszüntetés időpontjától – teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.
Ha a családi pótlékból levonás történik, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.
Kit lehet beszámítani a családi pótlék összegének számításánál?
A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából csak azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket lehet figyelembe venni,
1. aki az igénylő háztartásában él és
aa) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
ac) aki saját jogán jogosult családi pótlékra;
2. aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn (nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, illetve telefonhívás).
Fontos, hogy a családi pótlék megállapítása szempontjából az a szülő vagy gyám minősül egyedülállónak:
aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa;
A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa
1. közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
2. vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
3. megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
4. nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,
5. időskorúak járadékában, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs.
A családi pótlék folyósításának szüneteltetése
Ha a 18. életévét betöltött személy rendszeres jövedelemmel rendelkezik, akkor a rá tekintettel, illetve a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól szüneteltetni kell mindaddig, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.
A jövedelem akkor tekinthető rendszeresnek, ha legalább három egymást követő hónapban keletkezett.
A tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések
Ha a tanköteles, továbbá a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva:
1. az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a jogkövetkezményekre,
2. az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után – a jelzés beérkezésétől számított 15 napon belül:
felfüggeszti az iskoláztatási támogatás folyósítását, ha a gyermek a végzés meghozataláig a 16. életévét nem töltötte be, vagy
kezdeményezi az iskoláztatási támogatást folyósító szervnél az ellátás szüneteltetését, ha a gyermek a végzés meghozataláig a 16. életévét betöltötte.
A fenti jogkövetkezményt nem kell alkalmazni, ha a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében
a) nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett,
b) gyermekotthonban elhelyezett,
c) javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló,
d) szociális intézményben elhelyezett
tanköteles gyermek mulasztott.
A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon kell benyújtani.
Ha a kérelmező a meghatározott nyilvános, illetve hatósági, bírósági nyilvántartásban, vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásában szereplő adatokat nem igazolja, a hatóság a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz, bírósághoz vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához.
A családtámogatási ellátást igénylő, valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait az alábbiakkal kell igazolni
1. érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával,
2. a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványnak a lakcímről szóló hatósági igazolvány részéről készült másolatának bemutatásával vagy csatolásával,
3. a társadalombiztosítási azonosító jelet és az adóazonosító jelet hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány bemutatásával vagy másolatának csatolásával kell igazolni.
A családtámogatási ellátásra való jogosultságot
1. a szülővel együttélő házastárs a házassági anyakönyvi kivonata,
2. a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat,
3. a gyám a gyámrendelő határozat,
4. az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozata,
5. az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat
bemutatásával vagy másolatának csatolásával igazolja.
A családi pótlék iránt benyújtott igényeket a Magyar Államkincstárnak (MÁK) az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes területi igazgatósága – a fővárosban a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság – és kirendeltségei, illetve – amennyiben ilyen működik – az igénylő munkahelyén lévő családtámogatási kifizetőhely bírálja el.
Családtámogatási kifizetőhely:
Honvédelmi Minisztérium, az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, és az Országgyűlés Hivatala.
Az igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.
A családi pótlék a kérelem benyújtásának időpontjától abban az esetben jár, ha a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Ha a kérelmet késedelmesen nyújtották be, a családi pótlékot visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, feltéve, hogy a jogosultsági feltételek ettől az időponttól fennálltak. A folyósításáról az igényelbíráló szerv gondoskodik.
A családi pótlékot utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10., fizetési számlára utalás esetén 3. napjáig kell folyósítani a jogosult személy részére.
A családi pótlék jogosultja az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti.
A családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt írásban be kell jelenteni:
1. a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
2. a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
3. a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
4. a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,
5. az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
6. az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,
7. az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,
az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban: EGT-állam) történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,
az ellátásra jogosult családi állapotára, élettársi kapcsolatára vonatkozó adatban bekövetkezett változást, továbbá – ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be, a jogosult, az ellátásra jogosító gyermek, továbbá a jogosult házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának természetes személyazonosító adatai; a jogosult, a jogosult házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa és az ellátásra jogosító gyermek lakó-, illetőleg tartózkodási helyére vonatkozó adat;
az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
