Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A gyermekgondozási segély (gyes) olyan havi rendszerességgel járó támogatás, amelyre a szülő (ideértve a kiskorú szülőt is, ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban), a nevelőszülő vagy a gyám jogosult a saját háztartásában nevelt
1. gyermeke 3. életévének betöltéséig,
2. ikergyermekek esetében a gyermekek tankötelessé válása évének végéig (ha különböző évben válnak
tankötelessé, a segélyt annak az évnek a végéig folyósítják, amikor az utolsó gyermek is tankötelessé válik, de legkésőbb a 10. életévük betöltéséig),
3. tartósan beteg vagy a súlyosan fogyatékos gyermekek esetén a 10. életév betöltéséig.
Nagyszülőknek fizetendő gyermekgondozási segély
A gyermekgondozási segélyre a szülőkön kívül – a szülő jogán – a szülő vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa, vagyis a nagyszülő is jogosult lehet, feltéve, hogy a gyermek az első életévét már betöltötte és a gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik. További feltétel, hogy a szülőknek írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak, valamint egyetértenek azzal, hogy a továbbiakban a nagyszülő igényelje azt. A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő nyilatkozatát a gyámhatóság kérelemre pótolhatja. A nyilatkozat későbbi visszavonásával – feltéve, hogy azt a gyámhatóság nem pótolja – a nagyszülők jogosultsága megszűnik a támogatásra.
A nagyszülők részére a gyermekgondozási segély a fenti feltételek fennállása és a lemondó nyilatkozat esetén is csak akkor folyósítható, ha ők maguk is megfelelnek az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek. Természetesen ebben az esetben a szülőkre nem vonatkoznak a keresőtevékenységgel kapcsolatos korlátozó rendelkezések. Mivel a nagyszülő csak a szülő jogán veheti igénybe a gyermeknevelési támogatást, a jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan körülmény áll be (pl.: ha a szülő szabadságvesztés büntetését tölti), amely a szülő jogosultságát kizárja.
Az örökbefogadó szülőknek fizetendő gyermekgondozási segély
A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő – a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével –, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 3. életévét, illetve ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évét már betöltötte, azonban a 10. életévét még nem töltötte be.
A fentiek alapján gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.
Dolgozhat-e a gyesre jogosult szülő?
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt az előzőekben foglalt esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet
a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat,
b) a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik,
c) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
d) ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után korlátozás nélkül folytathat, azzal, hogy az e pont szerinti feltételekkel keresőtevékenységet folytató személy az ikergyermekek számától függetlenül az egy gyermek után járó összegű gyermekgondozási segélyre jogosult.
A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.
A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Nem jár gyermekgondozási segély a nagyszülőnek, ha – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] helyezik el.
A jogosultságot érintő feltételek alól néhány esetben a Magyar Államkincstár elnöke méltányossági jogkörben eljárva felmentést adhat. Így pl. megállapíthatja a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a gyermeket nevelő személynek akkor is, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak.
A gyes iránti igény benyújtása
A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igénylést kizárólag írásban – személyesen vagy postai úton – lehet benyújtani az igénylő lakóhelye vagy tartótartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán (a továbbiakban: Kincstár), vagy – amennyiben ilyen működik – az igénylő munkahelyén található családtámogatási kifizetőhelynél.
A feladatot 2008. március végéig a Kincstár egészében átvette, azt követően a munkahelyi kifizetőhelyek, néhány kivételtől eltekintve, megszűnnek, így a Honvédelmi Minisztérium, az Információs Hivatal, a Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, és az Országgyűlés Hivatala.
A magyar állampolgár és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személyi kör tekintetében a családtámogatási ellátás iránti kérelmet elbíráló szerv a gyermeknevelési támogatás, valamint a nagyszülői gyermekgondozási segély iránti kérelem esetén az Igazgatóság, más esetben, amennyiben a kérelmet benyújtó személy munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, a családtámogatási kifizetőhely, ennek hiányában az Igazgatóság.
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamint – az anyasági támogatás (IV. fejezet) kivételével – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyi kör tekintetében az anyasági támogatás iránti kérelem esetében az Igazgatóság, egyéb esetben amennyiben a kérelmező vagy a családtámogatási ellátás iránti kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy ha egyéb okból az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a Magyar Államkincstár Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága, egyéb esetben a Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: Regionális Igazgatóság).
A GYES iránti kérelmet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend.- a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani. A nagyszülőknek 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványt kell kitölteniük.
Mit kell a kérelemhez mellékelni?
Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni kell, vagy be kell mutatni:
1. az igénylő személyi igazolványát (lakcímkártyáját);
2. a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát;
3. amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel kérik a gyermekgondozási segély megállapítását, akkor a betegség jellegét igazoló orvosi igazolást;
4. az állami gondoskodás alatt álló gyermeket nevelőszülőként nevelő igénylőnek, a gyámhatóság határozatát a gyermek elhelyezéséről;
5. a szülővel együtt élő házastárs igénylőnek a házassági anyakönyvi kivonatát;
6. az igénylő gyámnak a gyámhatóság gyámrendelő határozatát;
7. az igénylő és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolványt;
8. az igénylő adóazonosító jelét tartalmazó adókártyát;
9. amennyiben az igénylő magánnyugdíj pénztár tagja, úgy a belépési nyilatkozat záradékolt példányát, amennyiben nyugellátásban részesül, úgy a megállapító határozatot;
10. a gyermekgondozási segély méltányosságból történő megállapításának vagy meghosszabbításának kérelme esetén a vonatkozó jogszabálynak megfelelően külön csatolandó iratokat (pl.: a szülő egyedülállóságáról és jövedelmi helyzetéről szóló nyilatkozatot);
11. az igénylő számlavezető bankja által kiállított igazolást a számla fennállásáról, ha bankszámlára kérjük a gyermekgondozási segély folyósítását.
A formanyomtatvány kitöltésekor az igénylőnek egyebek mellett nyilatkoznia kell arról is, hogy:
1. a gyermekgondozási segély folyósítása alatt kereső tevékenységet a gyermek egyéves korának betöltéséig nem folytat, illetve ezt követően legfeljebb az erre vonatkozó rendelkezésekben előírt korlátozások szerint végez;
2. a gyermeke után házastársa vagy más személy gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban nem részesül;
3. a gyermeke napközbeni ellátást biztosító intézményben nincs elhelyezve, vagy ha igen, úgy az idevonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése mellett.
Ha az Igazgatóságnál benyújtott kérelem olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatóság folyósított gyermekgondozási segélyt vagy gyermeknevelési támogatást, a kérelem alapján eljáró Igazgatóság az ellátást korábban folyósító Igazgatóság megkeresésével beszerzi a kérelmező jogosultságát megalapozó iratokat, valamint az ellátásra való jogosultságot megszüntető határozatot.
A megkeresett Igazgatóság az ellátás megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedésének tényéről és időpontjáról, illetve az ellátás megszüntetéséről hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárásról haladéktalanul értesíti a kérelem alapján eljáró Igazgatóságot.
A kérelmező gyermekgondozási segélyre való jogosultsága csak a megkeresett Igazgatóság ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedését követően állapítható meg.
Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek maradéktalanul fennállnak. Késedelmes igénylés esetén az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra lehet megállapítani, de természetesen csak akkor, ha a kérelmező személy a jogosultsági feltételeknek megfelel. Az ellátást utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10., fizetési számlára utalás esetén 3. napjáig kell folyósítani.
Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.
A gyermekgondozási támogatások – a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás – összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (ez 2004-ben havi 23 200 forint, 2005-ben havi 24 700 forint, 2006-ban havonta 25 800 forint, 2007 január 1-jétől 26 830, míg február 15-étől – a vizitdíj bevezetésére figyelemmel – 27 130 forint volt, 2008. január 1-étől pedig 28 500).
Ettől csak a gyermekgondozási segély összege tér el abban az esetben, ha a szülő ikergyermekeket nevel. Ennek összege ugyanis azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.
Az igénylés elbírálását követően a családtámogatási ellátást – ide nem értve a természetben nyújtott családi pótlékot, valamint a jogosultnak való folyósítása tekintetében felfüggesztett iskoláztatási támogatást – a Magyar Államkincstárnak a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes területi szerve a jogosult, vagy – amennyiben a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be – a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja, vagy postai utalványon folyósítja.
Ha gyesből levonásnak lenne helye, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.
Amennyiben az igényt elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv határozatával más ok miatt (pl.: a megítélt gyes összegével) nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől, illetve az intézkedésről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést mindig az első fokú határozatot, intézkedést hozó szervhez kell benyújtani.
A jogosulatlanul igénybe vett gyermekgondozási segély
Jogosulatlanul veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt az a személy, aki az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, azaz arra nem jogosult, továbbá az is, aki kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére. Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül határozattal kötelezték. Amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett gyest – a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított – 3 éven belül már csak akkor követelhetik vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható.
A gyes felvétele akkor róható fel valakinek
1. ha tudott arról, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette azt, vagy
2. a jogosult a saját gondatlanságából nem tudta, hogy a gyes őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kellett volna.
A jogosulatlanul felvett gyes behajtása
A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, a jogalap nélkül felvett gyest bármely más, még folyósított családtámogatási ellátásból (pl. családi pótlékból, anyasági támogatásból) levonhatják. A levonás összege azonban nem haladhatja meg a folyósított ellátás 33%-át. A gyes visszafizettetése érdekében akár az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni a tartozást. Amennyiben erre nincs mód és a visszafizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat, vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kötelezettségének nem tesz eleget, a követelés adók módjára behajtható.
A jogosulatlanul felvett gyes visszafizetésének elengedése
Fontos tudni, hogy 2005-től a magánszemély kérelmére a Magyar Államkincstár elnöke kivételes méltányosságból elengedheti, vagy mérsékelheti a jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és a behajtási eljárás eredménytelen volt.
E kivételes méltányossági jogkör gyakorlása tekintetében a visszafizetés különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban
1. az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy
2. magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,
3. három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.
Ezt a méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó szervnél kell benyújtani, és csatolni kell hozzá a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló – az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó – nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
