Az IBS egy igazi érzelmi hullámvasút

Április az IBS hónapja

Az IBS becslések szerint világszerte a lakosság 5-10 százalékát érinti, így ez az egyik leggyakoribb gyomor-bélrendszeri betegség. Ennek ellenére sok beteget nem diagnosztizálnak, és az érintettek közül sokan sincsenek tisztában azzal, hogy tüneteik orvosilag elismert rendellenességre utalnak – hívja fel a figyelmet az IFFGD. Az egyik legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy ez az állapot gyakran stigmatizálja az érintetteket. Sok IBS-sel élő ember küzd azért, hogy támogatást kapjon a barátoktól, a családtagoktól, a munkaadóktól, akik esetleg figyelmen kívül hagyják vagy félreértelmezik tüneteiket.

Az IBS tünetei

-Az IBS a funkcionális emésztőszervi betegségek közé tartozik, vagyis a hátterében nem mutatható ki szervi elváltozás – ismerteti dr. Pászthory Erzsébet. A betegség egyik jellegzetes komponense a kellemetlen – enyhétől a súlyosig terjedő – hasi fájdalom (feszülés, görcsök, puffadás) és/vagy diszkomfortérzés, ami a széklethabitus változásával (hasmenés, székrekedés vagy váltakozó hasmenés és székrekedés) vagy a széklet konzisztenciájának változásával társul. Az IBS oka a bél és agy között fennálló kétirányú, idegi, hormonális és immunrendszeri kommunikáció, röviden bél-agy tengely működési zavara. Multifaktoriális betegség, ugyanis kialakulásában az emésztés megváltozása, bél-mikrobiom károsodása, zsigeri érzékenység fokozódása mellett szerepe van a lelki tényezőknek, stressz-hatásoknak is.

Az IBS egy érzelmi hullámvasút

Az IBS megértése szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy a bél-agy tengely révén agyunk hatással van a gyomor-bélrendszer általános működésére is. A hosszantartó vagy visszatérő stressz, a korai életkorban elszenvedett traumák, a szorongás mind-mind kapcsolatba hozhatók az IBS gasztrointesztinális tüneteivel, ésAz ibs egy érzelmi hullámvasút pácienseink élettörténetében bizony gyakran találkozunk különböző típusú és súlyosságú lelki zavarokkal, depresszióval, pánikbetegséggel – magyarázza Pászthory doktornő. A betegség kettős természetére jellemző, hogy állandósulhat a tünetektől való szorongás, ami abból adódik, hogy az érintettek úgy érzik, bármikor sürgető, kellemetlen helyzetbe kerülhetnek betegségük, testi szükségleteik miatt. Ez a stressz aztán még több és még erősebb tüneteket okozhat, ami miatt az IBS-es páciens még inkább a betegségére fókuszál. Kialakul tehát az ördögi kör, és a betegek azzal szembesülnek, hogy életüket folyvást a tüneteik köré kell szervezni. Az olyan egyszerű hétköznapi tevékenységek mint egy baráti vacsora, egy színházi előadás, az iskolai órák vagy a munkába járás, a stressz és szorongás forrásaivá válhatnak, hiszen az IBS-es beteg gondolatait jórészt az tölti ki, hogy miként reagál a teste, mikor tör rá hasmenés a legváratlanabb helyzetekben. Ráadásul ezek a tünetek rendkívül kellemetlenek számára, amelyekről gyakran még az orvosnak is nehezen beszél, nemhogy a környezetének. Ezért aztán inkább lemond a közös programokról, és igyekszik elkerülni a számára bizonytalan társasági helyzeteket. Mint dr. Pászthory Erzsébet mondja, az IBS-ben érintett betegekre jellemző, hogy fokozottan érzékenyek hasi működésükre, zsigeri érzeteik változására, tüneteik szorongással töltik el őket, ami tovább rontja a panaszokat.

Hogy kezelhető az IBS?

- Az IBS nem pusztán a fizikai tünetekről szól, hanem sokszor olyan a betegek számára, mint egy életüket megkeserítő érzelmi hullámvasút, amiből képtelenség szabadulni. A gyógyítás minden esetben személyre szabott. Az étrendi változtatások, a gyógyszeres terápia (görcsoldók, székletlazítók, gázkötő készítmények, probiotikumok alkalmazása) és testmozgás mellett a hatékony kezelési stratégia része a társuló lelki problémák felismerése, a különféle stressz-csökkentési technikák, szükség esetén pedig az antidepresszánsok alkalmazása is. Az IBS kezelésében elengedhetetlen a kiváló páciens-orvos kapcsolat és a beteg együttműködése. Ha a páciens megérti, milyen szoros kapcsolat van lelkiállapota és gyomor-bélrendszeri panaszai között, segítségére lehetünk egy harmonikusabb életforma kialakításában is – mondja dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ szakembere.