
A Kaliforniai Egyetem kutató úgy találták, hogy azok az emberek, akik egy bizonyos génváltozatot hordoznak, több mint 20 százalékkal rosszabbul teljesítettek a vezetési teszten, mint azok, akik a gén másik módosulatával élnek.

Az amerikaiak mintegy 30 százaléka rendelkezik azzal a DNS-szakasszal, amelyikkel ügyetlenebbnek bizonyultak a vizsgálatban résztvevők. „Ezek az emberek többet hibáznak, és egy idő elteltével többet felejtenek abból, amit megtanultak” – írta közleményében Steven Cramer vezető szerző a Cerebral Cortex című szaklapban.
Cramer és csoportja a kérdéses génváltozattal rendelkező és azt nem hordozó önkénteseket kért meg arra, hogy szimulátoron vezessenek le 15 kört, majd egy hét múlva ismételjék meg a feladatot. A kutatók meglepetésére azok, akiknél jelen volt az adott génváltozat, következetesen rosszabbul teljesítettek.
A szóban forgó gén a memóriát befolyásoló egyik fehérje, egy agyi neurotrofikus faktor termelődését szabályozza. Az autóvezetési próbát egyszerűsége és gyakorlati elterjedtsége miatt választották a teszthez a kutatók. „Kíváncsi lennék az autóbaleseteket okozó emberek génjeire, vajon magasabb-e a baleseti arány azoknál a sofőröknél, akik ezzel a variánssal élnek” – vetette fel Cramer.